Folia archeologica 46.

Kovács S. Tibor: Kemény János erdélyi fejedelem tatár buzogánya (17. sz.-i tatár fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeumban)

180 KOVÁCS S. TIBOR feladata - a zsákmányszerzés mellett - az élelmiszer begyűjtése, hiszen legtöbb esetben a török hadsereget is ők látják el élelemmel. A kán kivételével a tatárok zsoldot nem kaptak, és ezt elsősorban fogolyszerzéssel pótolták. A pusztítás a há­borúk állandó kísérője volt, ám a tatárok mégis élenjártak a rombolásban és gyúj­togatásban. A fentiek legfontosabb oka, hogy feladatuk közé tartozott az ellenfél hadtápvonalainak pusztítása a felégetett fölcftaktikájának alkalmazásával. 6 II. Gázi Girej kán (1596-1608) a 16. század végén a szultánnak írt egyik levelében a követ­kezőképpen összegzi a tatár hadsereg szerepét: „A várostromlás tudománya - úgy­mond - nem a tatárok dolga, hanem a portyázással a hitetlenek országának feldúlása, elpusztítása, kirablása, továbbá foglyok és élelmiszerek beszerzése a tatárok feladata." 1 A tatárok legfontosabb fegyvere a szablya és a tömörcsontvéges, húrpeckes íj volt, amelyek mellett a horoggal ellátott kopját is gyakran használták. (1. ábra) 8 A 17. századból a sodronying leküzdésére szolgáló hegyestőr alkalmazására is van­nak adataink. 9 A tisztek és magasabb rangú parancsnokok gyakran viseltek sod­ronyinget és sodronyos vassapkát. A tatár lófelszerelés legfontosabb kelléke a csont­lapokkal kirakott nyereg, amelyhez szövött selyem hevederek, gyakran ezüstből készült csatok és kengyelek, valamint vörös színű nemez is tartozott. 1 0 A tatár har­cosok zsákmány formájában számos más fegyverhez is hozzájuthattak. így a tatár katonák - török fegyverek mellett - nyugat európai lőfegyverekkel, erdélyi sod­ronyingekkel, vagy taukázusi szablyákkal és tőrökkel is rendelkezhettek." A mára fennmaradt - biztosan - tatár eredetű fegyverek száma meglehető­sen kevés. Elsősorban szablyákat ismerünk, amelyek jellegzetessége a rövid ke­resztvas, hosszú és keskeny - szögben törő - markolat és az egyenesen levágott markolatkupak. A fenti fegyverek a 10-11. századi kirgiziai szablyákra emlékez­tetnek, azoknak a kései változatai. 1 2 Jellegzetességük, hogy a hüvely előoldala déltengeri halbőrrel (rája- és cápabőr) borított, pillangó formájú felkötőpántok­kal rendelkezik, míg a hüvely hátoldalát nyírfakéreggel vonták be. 1 3 A többi tatár fegyver meglehetősen nehezen azonosítható, hiszen - mint láttuk - a szablya kivé­televel csaknem megegyezik a török fegyverzettel és számos idegen hadfelszerelé­si tárgy is gazdagította a tatár katonai arzenált. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegy­vertárában hét - biztosan - tatár eredetű fegyver található. A fenti műtárgyak vizsgálata a párhuzamok és a történeti források segítségével remélhetőleg köze­lebb visz - a kutatás által meglehetősen elhanyagolt - tatár fegyverek megismeré­séhez. Az első műtárgy egy díszbuzogány, amely Jankovich Miklós gyűjteményé­ből származik. (2. ábra) A korabeli, latin nyelvű leltárkönyv a következőképpen írja le a szóban forgó buzogányt. „Cambuca vetustissima in noaum corneumpelluciaum, lapidibus rubinis argento inaurato insitis exornatum desinens, manubrio partim corneo partim argento inaurato. Opus singularis et miri laboris. Videtur esse partium Asiae superioris. Ex antiquissima collectione Comitum Kemény ex Transylvania Obtentum, et a Principe Joanne Kemény, in captivitate quondam Tartarica existente, adlatum. "' 4 A díszbuzogányt - a leltárkönyvi leírás alapján - Kemény János erdélyi feje­delem (1661-1662) hozta tatár rabságból. 1 5 6 Tóth E. 1902, 383.; Perjés 1963, 54-60.; Smith 1980, 82-95.; Baranyai 1982, 152-160.; Ivanics 1994, 182-197.; B. Szahó 1995, 13-15. 7 Karácson 1916, 282. " Santa C. 1703, MTKCS. Ltsz.: XII/908.; Gutowski 1997, 36. 9 Collins 1975, 265-272.; Smith 1980, 94-95.; Dominique 1984, 95. 1 0 P. Szathmáry 1881, 780. 1 1 Vásáry 1986, 192.; Ivanics 1994, 49-51.; Gutowski 1997, 30. 1 2 Zakarov-Arendt 1935, 42-53.; Gutowski 1997, 36-38. 1 3 Schöbet 1974, 21.; Nadolski 1974, 36-37. 1 4 AJankovich gyűjtemény leltárkönyve. MNM Régészeti Adattára. Arm. Jank. No.: 51. 1 5 MNM Fegyvertár. Ltsz.: 54.1952.; hossza: 495 mm.; Gutowski 1997, 60.58. tárgy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom