Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

I IORV

ÄTH A. JÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 65 ZebegényDömös ...Sőt még a Zebegény—Dömös közötti vasút fölötti ún. tűzvonalon, nagyjából a távolság közepe táján egy kis tisztáson. Valamennyit jellemzi a nagyobb edények töredékei, hullámvonalas ún. fésűs díszítéssel. Jó részük korongon készült, de akad szabad kézzel készített is. Vastagabb falú, jól égetett edények. Hiányzanak a grafitos, kisebb, szebb edények. Fiedler János földjén a rajta átvezető dűlő út, kifelé haladva bal oldalán volt egy ilyen telep. Az eke vetette föl a telep talaját. Ez nem volt mély. Tüzelőhely, sok hamus föld, elég sok agyagcserép-töredék, állati csontok és egy bronz fibula (Nemzeti Múzeum). I. telep (44. rajz) Vastag, jól égetett nagyobb edény - fenék - egyik darabkája, hullámvonalas - fésűs díszítéssel. Az edény korongon készült. II. telep. Zebegény—Dömös közötti vasút fölött lévő erdei tűzvonalon, a tisztogató gyerekek találták ezt a tanyahelyet. Nem nyúlt le mélyre. Jól égetett, nagyobb, hullámvonalas díszítésű edények - fazekak darabjai. Fenéktöredék fakeresztmetszet vonalaival. Több edény maradványa. (44. rajz) Szkyták - Kr. előtt VI. század, ezeket követték a kelták, majd a dákok—trákok. Ezeket szarmata-jazigok nyomják ki, Dunántúl a rómaiak, jazigok után a germánok és hunok IV-V. században. Kr. u. 558-ban lovas nomád, mongol fajú, török nyelvet beszélő avarság telepszik meg 250 évig. 3 élű vas nyilaik voltak. Jazigoknál fibulák is. A második szkíta nyom Zebegény

ből került elő, a kavicsos Duna-par

ton. Ott talált 2 db szkíta nyílhegyet Káromy (45. rajz) A két nyílcsúcs nem egyenlő teljesen, nagyságban is különböznek egymástól kissé: 1-2 mm a különbség. Ez a két nyílcsúcs a Zel begényi Kenderesek dűlő alsó részében az emeletes villa közelében, az utolsó villához tartozó Duna-parton került elő. Bár a Kenderesek dűlőben több helyen találtak már régi edénytöredékeket, egyik sem egyezik a népvándorlás eleji korral. De én tudok a vasút fölötti erdőszélen levő szántóföld alsó részén, a tűzvonalon, a hol a koronauradalom faiskolája van, egy régi, népvándorlás korabeli telephelyet. Ezt azonban dr. Alföldi András egyetemi tanár a Гак -szarmata korszakba illőnek határozta meg. (Kr.e. 70 - Kr.u. 1.század) Itt két római érem is előkerült: (Galienus - I. Claudius). Kötélfonatos szegélydíszítés és lapos kihajló peremmel. (46. rajz) Helemba község. Elég sok lefejtett löszpart van itt. Osállatcsontokat és faszéndarabkákat elég szép számmal lehet itt találni, különösen a falu Dny-i vége felé, a pincékné

l és az utolsó házaknál. Bogdányi András és szomszédja Csufocky János telkén. 1941. június havában a r. k. templom mögötti kis gyalogutacska mellett, a templomtető magasságában mamutagyardarabokat és sok ősállatcsont-töredéket találtam. Itt évekkel ezelőtt - talán 40 év előtt - hatalmas csontot - leírásuk szerint mamut hosszú csontot, még valószínűbben mamutagyarat, vagy azt is, találtak. 1942. júl. 12. Helembá

n a legszélső felső pincénél az országút mellett találtam kb. 1 m mélyen, a ledolgozott löszpartban, egy kicsit kiállott a löszből, a mellékelt rajz szerinti kovapengét. (47. rajz) Egyik oldalán három nagyobb repesztés, túlsó oldalon egy sima lapka, gyöngén ív elve. Calcedonból készült, fehér és szaru színben. A rajz természetes nagyságban. Ugyanebben a falszintben, de a 3. szomszédban ősállatcsontok (csigolya, nagyobb). Páthpuszt

a azaz kis község területén, Komárom megyében, Dunaalmással szemben a Duna régi árterületéről egyik lapos dombján 1 1/2 m mélyről 2paleolith (48. rajz) és 1 db ősállatcsont kis szarvcsap került elő. A kovák szép, világos anyagból valók, szépen, határozottan megmunkáltak. Csak egyik oldalukon megmunkáltak, a másik oldal sima. Világi Árpád tanítónál. Összetett fogtöredék is került elő, melyet a földtani intézetben dr. Mottl Mária paleontológus őselefánt fogtöredékének állapított meg. Elephas meridionalis. 1943. július végén rajzoltam ott le. Természetes nagyságban.