Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

66 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES Path kisközség. Komárom vm. u.p.Izsa Világi Árpád odavaló tanító figyelmeztető felhívása és meghívása folytán kerül­tem oda régiségeinek megtekintése és kisebb ásatás eszközlése végett. Két ízben jártam ott 1943 és 1944 július végén. Gyűjteménye - nevezetesebb darabok: ro­mán kori bronz feszület, szép darab, jól kidolgozott kalcedon paleolith, római gyűrű vésett fejjel, neolith, - bronz- és népvándorlás kori edények és töredékek. Bronzkori hamvasztott sírok temetője látszott legalkalmasabbnak a kisebb kutatásra, hon­nan mintegy 6 sír leletéről tud, még a cseh megszállás idejéből. A pozsonyi múze­umnak tett jelentést 2 érdekes 16-16 edénnyel bíró sírleletről. Ezt ő maga ásta fel. A leletek jórészt ép edényekből állottak, melyeket helyükön hagyva, nyitott kisebb veremben hagyva várta a pozsonyi kiküldötteket. Kik azonban nagyon is késedel­meskedtek. Egyik reggelen a sírok edényeit összetörve, szétszórva találta, valaki feldúlta a sírokat. Ő aztán a két sírt cserepestől együtt betemette. Itt ajánlott egy ásatást. A Duna közelében az ún. Krajcáros dűlőben, a Duna és az országút közötti egyik szántóföldön, Pinke István zsitvatoroki gazdálkodó földjén a hol helyenként régi cserépedény-töredékek látszottak. Néhány kisebb kutató árok ásása közben találtunk 30 cm mélységben egy sírban. Csakhamar több edény mutatkozott egy rakásban. Többnyire álló helyzetben, volt dúlt sőt fordított helyzetben. Az edé­nyek felett 2 kenyér nagyságú andezit mellett még 3 db fej nagyságú kő hevert. Az edények legtöbbje össze volt roppanva, repedezve. Homoktalajban. Homokkal megtöltve az edények közelében és között néhány égetett emberi csont. Az egyik lapos tálacska lefordított helyzetben volt, s tele égetett emberi csontokkal. Még 2 vagy 3 edényben találtunk hamvasztott csontokat. Egyetlen, kis ujjnyi hosszúságú és vastagságú csavart bronzspirálist találtunk talán 1 mm vastagságú sodronyból. 4 kis bögrécske nagyobb edényben volt. Összesen 16 db 3 nagy fazék, 3 kis kor­sócska 4 db egészen kicsi korsócska 5 db lapos csésze és 1 db korsócska. Melyek vázlatos rajzom szerint így voltak elhelyezve (49. rajz). Egy fazék és egy csésze­tálacska lefelé volt fordulva. Az edények egymás mellett voltak 1- 2 ujjnyi közzel. Teljesen ép edényke, egy korsócska, csak egyetlen egy volt. Valamennyi edény díszített volt, ún. pannóniai kultúrái, edény, mészbetétes. Egyen kiálló íves bordaclí­szítés volt díszítés. (50. rajz) és 3 kis korsócska, apró darabokra törve, pontsor díszítéssel, l-l füllel. Váci téglagyár földbányája (Oberlander-féle) 1941. V 27. Megnéztem ezt a földbányát, a földmunkások figyelmét fölhívtam az ősállatcsontokra, kovaeszközökre és tüzelőhelyekre. Mostanában csontleletek nem voltak tüzelőhelyet azonban többet találtak. Megnéztem én magam is ilyen tüze­lőhelyet, de faszéndarabkákon kívül egyéb nem mutatkozott. A bánya világos sár­ga löszfala 6-10 m között lehet, feltűnt, hogy a lösz feketés, lefelé lassan világoso­dó, sávos agyagféleségre ülepedett le, elég élesen elhatárolódva az érintkező fel­színen. Különös volt az a jelenség, hogy a vízszintes, fekete réteg felső részében 50-80 cm mélyen bevágások láthatók melyek világos lösszel vannak kitöltve, tar­kának, csíkozottnak mutakozik a földmetszet. (51. rajz) A csíkozott lefelé keske­nyedő, egymástól 40-80 cm vannak. 50- 60 m hosszúságban is mutatkozik ez a jelenség, majd eltűnik, s teljes fekete sáv látható. Földrepedési hézagoknak gon­dolná az ember ezeket, mikor a nedves agyagos talaj kiszárad és össze-vissza repe­dezik. Ezek az itt észlelt repedések azonban nagyobbak a felső szélességük 10-18 cm is lehet. Mint említettem már, elég vízszintes ez a réteg, magassága a vasúti sínek szintjénél valamivel mélyebb, talán 1 m-rel is. A szegedi, nyárra kiszáradó szikes tócsafenekek ilyenek. Kavicsok is találhatók a fekete rétegben. Ugyanilyen féle - de nem repedezett a verőcei földbány a, ugyanilyen magasságban feltűnő fekete réteg is. Itt is ez a bányafenék. De csíkozottságot nem észleltem. Verőcén az alsó fekete réteg fölött 3-4 sötétebb, agyagos réteg is mutatkozik, valamivel vilá­gosabban, de ugyancsak kavicsosan. Ugyanilyen réteg van a basaharci téglagvá r­nál, ez azonban valamivel magasabban fekszik. Szobon a Kálvária dom bban talál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom