Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

I IORV

ÄTH A. JÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 63 Nógrádverőce. Magyarkút. A forrás közelében, az út mellett lefejtett, magasabb partban, az útjavítások alkalmával mastodonfögak és 2 db, a munkások szava szerint horogszerűen meggörbült végű agancsot vagy szarvacskát találtak. (33. rajz) A mastodon fog a N. múzeumba, a fejdíszek pedig egy idegen emberhez kerültek. A mastodonfogat én szereztem meg és adtam a múzeumba. Zebegén

vi paleolit leletek 1. A kálváriadom

bi Gabul

a József-féle ősembertelep. Váci Hírlap 1928. III. 7. szám és Term. tud. Közi. Pótfüzetek: 1933. okt.-dec. szám. „Nimród" vadászújság, 1933. 26. szám, dr. Gaál István. 2. (34. rajz) Fölfelé menve a mélyúton - Hohlwe

g - , annak bal oldalán, a legmagasabb partoknál 5 m mély is lehet a mélyút, faszéndarabkákat találtam. Kb. 1 m magasságban, apróbb és nagyobb darabokban. 10-20 cm-rel mélyebben kovapattinték is került elő. (35. rajz). A löszfal leszakadásával találtam rá. Az út másik odalán pedig egy ősállatfog - ló vagy inkább kérődző állat foga - került elő, a leszakadt földből. Ez az A jelzésű tüzelőhely. Valamivel még följebb, a baloldalon ősállatcsontok, a jobb oldalon pedig faszéndarabkák. Ez а С jelzésű tiizelőhely. Még följebb, a baloldalon, itt az út 2 m-nél már alig mélyebb, 150 cm mélyen elég nagy, tenyérnyi vastag hamus, faszenes, égett földes tüzelőhely tűnik elő. Faszéndarabokon kívül 1 db törött kavicsdarabocska került elő. 3. A Kálváriadomb túlsó oldalán, Deák Ferenc utca 8 sz. alatt lakó Brückler kecskeólat vájt ki az udvarán lévő löszfalban, s ott ősállatcsontokat és faszéndarabokat talált. Megvizsgáltam a helyet, s a mondottakat igaznak találtam. A kecskeodúnak felső részén kettős, szétomló hófehér csontot és körülötte elég sok faszéndarabkát láttam. Néhány évvel ezelőtt valamivel feljebb fekvő házhelyen mamutcsontokat találtak. A hegy túlsó oldalán van az 1. sz. Gabulaféle őstelej). 1940. szept. 9-én dr. Mottl Mária paleontológussal Gabula József-féle pinc

ében voltunk, (36. rajz) s ott a pince löszfalából rénszarvas sarkcsontját, 3 db. kovaszilánkot (37. rajz) és faszéndarabkákat gyűjtöttünk össze. A kovák egyike kalcedon, a másik kalcedoniáspis volt. A sarkcsont felnőtt rénszarvas csontja volt. Szept. 12én megint ott voltam. A kultúrréteg egy kissé lejtős, közepe táján tüzelőhely. A kultúrréteg: hamu, faszéndarabkák, csontok. 11 lépés hosszú. Pincébe nézve a kultúrréteg a bal oldalon látszik, 30 cm-től emelkedik 60 cm-ig. A jobb oldalon csak néhány csontdarabka mutakozik, de ott is gyöngén emelkedve. Egy kalcedon-jáspis és 3 db kovaszilánk, több csont darabocska került elő. Ez a telejD hossza egyenlő a háztelek hosszúságával. 30 méterre becsülve. A part magassága 10 m leh et. Helye: Zebegény, Erzsébet utca 25

. sz. A pince szélessége 3 lépés. 1940. IX. 16. ZEBEGENY. Kálváriadomb. Gabula-féle tele

k. Az alsó, szélső pince falából, a tüzelőhelytől 50 cm-re , apró csonttöredékek mellől 15,8 cm hosszú, 2,2 cm széles, 1,5 cm vastag, köszörűkőre emlékeztető kőeszköz került elő. (38. rajz) Az egyik csont töredéken kovaszilánk. Az A-val jelzett pincében, annak is az E-i falában. 1940. XI. 12. Megtaláltam a Gabula-pince ősembertelepének a folytatását a a szomszédos Mundi György-féle tele

k löszfalában, ugyanabban a becsült magasságban, de 2 rétegben, mint a Gabula-féle pincében mutatkozott. Két helyen találtam tüzelőhelyet, több helyen ősállatcsonttöredéket, egy helyen kovapengét és 2 db kovasziíánkocskát vettem ki. A kovapenge kalcedon. Lapos, egyik oldala sima lapú, közepe táján a vastagság legfeljebb 1 1/2 mm. (39. rajz) Mindegyik széle éles. A tulajdonos állítása szerint leszakadások és lefejtések alkalmával igen sok csont és hamu, faszéndarabka került elő, sőt egy gömbölyded alakú edény töredéke is. Ez nem valószínű. Én egyetlen darabka cserépdarabot sem leltem sem Mundiék, sem jDedig Gabuláék telkén lévő ősenibertelejíen, de még a közelükben sem, de má-