Folia archeologica 46.
T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései
64 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES sutt sem a hegyben. Koponya-töredék lehetett az, amit ők edénynek tartottak. Az asszony két tenyerével gömb alakot mutatott, nagysága megfelelhetett egy ember koponyájának, nagyobb nem, de valamivel kisebb lehetett. XI. 14. 'Főbb kovaszilánk, sok csontszilánk, ezek közül elég sok égetett, 2 db kisebb kérődző állat foga. XI. 16. 3 db kova egy nagyobb megmunkált, egy kis szilánk és egy közepes. Több ősállatcsont. A rajz a nagyobb, megmunkált kovaeszközt ábrázolja. Lapos, 2-3 mm, vastag, másik oldala sima. (40. rajz) XI. 27. Miután Mundyék területén a magas löszfalban a partszakadás veszélye miatt kutatgatni nem lehet, megvizgáltam jobban a Gabuláék legszélső, félig beszakadt közbenső pincéjét, a présházat. Meg is találtam benne a kultúrréteget 2 vonulásban. A két szint átcsap a pince másik oldalára is. Nagyjában a pincefalak középső vonalában. (41. rajz) Több csontdarab, egy hely tüzelő helyecske faszén és égetett, vörös réteg, a tüzelőhely közelében 50-60 cm-nyire félökölnyi kvarcit kő, a tüzelő hely fölött pedig 79 cm-re egy kisebb, ugyanolyan kődarab. A pince D-i oldalában is több csontdarabocska, egy helyen szarvasagancs 4 ágának kibújása. Gabula József a telek korábbi tulajdonosa és a telek előkészítője, a pincék ásója beszéli, hogy az udvar magasságában elég sok csontot és tüzelőhelyet talált azzal a különbbséggel, hogy összevetve a mostani ujjnyi vastag tüzelőréteggel, ő tenyérnyi vastag ilyen hamus réteget talált. Ő is több szintben találta a kultúrrétegeket. Ugyan így beszél Mundy is, a lefejtett helyen elég bőven akadtak csontok, kisebbek, nagyobbak. Különösen sok volt a rövid, ujjnyi vastag teljes csontocska, olyanok, mint az ujjcsontok. 1941. IV. 19. Napok óta járok Zebegénybe, a fenti őstelep helyére. A Mundy-féle telken nem volt partszakadás, itt kutatni nem lehet, bebújok a beszakadt, helyreállítás alatt lévő Gabula-féle jűncébe, hol órák hosszáig vakargatom a pince E-i oldalát, de kevés eredménnyel. Csonttöredékek, s néhány kis kovaszilánk, faszéndarabkák kerülnek elő. A pince végében van még csontszilánk. A pince jelenlegi hossza 15 lépés. 1941. V. 1. Gabula József pincetulajdonos csinálja, helyreállíttatja a jjincéjét. A pince szájánál le kellett fejtenie eg)' darab löszföldet s a pince felső boltozata irányában, tehát a pincében a legfelső réteg magasságában, gyöngén emelkedő szintben, több ősállatcsont töredéket, nagyobb állatét, 5 db kovatöredéket és egy db csonkja denthalium héjat talált. Ezzel valószínűleg meg is szűnik az ottani kutathatási lehetőség. Kr. e. 70 - Kr. u. 1. század, géta, Dák-szarmata korszak. Zebegénv . 1935. szept. 21. A „ Kenderese k" dülő fölötti uradalmi faiskola melletti szántóföld szélén (42. rajz) húzódó tűzvonal tisztítása alkalmával találtak erre a telepre: földbe mélyülő - 5060 cm-re - lakáshelyre, ahol elég sok edénycserép, állatcsont, 2 db Galienus császárféle kis bronzérem volt. II. Claudius császár 1 сю 1 db szebb, római terra sigillata edénytöredék. Dr. Alföldy András egyetemi tanár megállapítása szerint dák-szarmata kori telep. (43. rajz) Szabad kézzel készített elég durva feketére égetett fazékdarab. Háromszöges díszítéssel. Egy másik, kissé vöröses darabon a következő díszítés: kisebb háromszögek, mint a felsőn. A vonalak mind bemélyülők. Az első díszes kötélfonatos, széles lapos E eremmel bíró edény nagyobb és jobb minőségű, valószínűleg fazékszerű volt. A ötélfonatos dísz és a kihajló lapos jierem a jellemző. Voltak ezeken kívül még jobb minőségű, fényesen fekete - grafitos - edények is. Hallsattkori jellegűek. Ezeken is laposan bemélyülő, kettős vagy hármas körvonal fut körül a nyak alatt. A csontok között eg)' db szarvasujjcsont. II. telep [jazigok, dak-szarmata kor]
