Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

62 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES látszik. Ütőkő lehetett. Előkerült egy nagyobb, fehéres kovából készült, szerszámnak tartható lapos darab is, rajza lent, term, nagyságban. (24. rajz) 1944. VIII. 9-én beadtam az eddigieket a N. múzeumba. Tipikus alakot ugyan eddig nem találtak, de a lelet helyét érdekesnek mondták (dr. Hillebrand Jenő). Uj lelőhely Verőce. VIII. 12-én magam keresgéltem kis kapámmal a mondott helyen.: achát, kalcedon, szarukő, obszidián, csontaprólékok kerültek elő. VIII. 14. 50- 60 cm-nyi rétegben mutatkoznak az ősembemyomok. Legalább is két szintben. Verőcei téglagyá

r. Folytatás. 1944. VIII. 14. Egyedül dolgozgatva elég bőven találtam nem is egyféle, hanem többféle kőből készült kisebb-nagyobb szilánkokat. Találtam kisebb obszidián darabot, mint anyakövet, dió nagyságút. Egy szép nagy kalcedon pedig lapjával vízszintesen feküdt, mellette egy szintén nagyobb, más kovaféleség - szarukő-ből készült, ugyanolyan helyzetben, mint az előbbi pattintott kőszerszámot, ráütöttem a kapával s 4 részre törtem. Egy darab éles kagylótöredék is került elő. Eddig egyetlen darabocska. Valami sárga festékanyagot is találtam, majdnem kénsárga színű. Valószínűleg valamely kőfélének a mállási terméke. A kalcedon penge rajza természetes nagyságban. Gyöngén ívelt, másik odala sima. (25. rajz) VIII. 21. 1 db szebb obszidián penge. Másik oldala sima. (26. rajz) És ezenkívül 15 db, ebből három db eszköz, a több patti nték. VIII. 24. 25 db kovadarabka és anyakő (3). Feltűnő 2 db kihegyesedő pengeféleség, az egyik vörösbarna, a másik kalcedon. (27. rajz) Több csíkozott, achát-féle kovadarab. Mintha az ősember szerette volna a tarkaságot. (28. rajz) VIII. 28. 21 db kova, obszidián pattinték és anyakő. 1 db megmunkált, sima lapokkal bíró, csontnak látszó darabocska löszrögben. Természetes nagyságban. (29. rajz) IX. 5. Rénszarvasfogak kerültek elő, 3 db 2 nagyon kopott, a 3. pedig nem. Egymás mellett voltak, több apró hasított csont mellett, ezek a csontok egymáson keresztben is feküdtek 5 db kova. IX 9. Több apró kova pattinték és egy rénszarvasfog. IX. 12. 17 db kovaeszköz, közöttük egy kaparószerű darab. (30. rajz) IX. 30-án Nyíl- vagy; kis lándzsacsúcsszerű kidolgozottnak látszó kovaszerszám. A túlsó oldala sima. Éles élekkel. (31. rajz) X. 13. Több állatcsontot, illetve azoknak csak kisebb ujjnyi nagyságú darabjait találtam. Kova már nagyon kezd ritka lenni. Ma egy kisebb vöröses kődarab került elő, mely talán hematitszerű, van összetartó és lazább darabocska. Ez utóbbi festékül használható volt. 1945. május közepén 2 ízben jártam künn. A még teljesen elhagyott löszbányában az eddigi helyen keresgélve több kovapattintékot, s 3-4 kőszerszámot, jóval több csontdarabkát s egy tengeri kagylótöredéket találtam. Előkerült egy szebb nyílvagy lándzsahegy, (32. rajz) esetleg lyukasztó kova. Andezitdarabot is találtam és egy obszidián eszközt kettétörve. Nógrádverőce. Magyarkúti nyaralótelep. Forrásos vidék. A dombon épült kis kápolnácska alat

ti, útmenti földlefejtés oldalában, annak is inkább az alsó részében, több részben egymás fölött, részben eltolódva egymás mellett, hamus réteg, néhány kisebb faszéndarabkákkal tarkítva, látszik. A hamus réteg erősen mutatkozik a fenti rétegek magasságában található köves helyen is, hol a munkások egy megkövesedett emlősállat egyik fogát, és két egyforma alakú agancsdarabot találtak, ez utóbbiak is meg voltak kövesedve. A két agancságat az útnál dolgozó ezelő (-) őr vette magához, ki azokat eladta egy vadásznak 30-40 fillérért. A fogat én hoztam el. Se nem ló-, se nem szarvas- vagy szarvasmarha fog. Ez a lelőhely különbözik az eddigiektől, nem löszben, hanem agyagos, meszes talajban van. Beadtam ezt a N. M.-ba, s ott mastodonfognak állapították meg.