Folia archeologica 43.
Tibor Kemenczei: Korai szkíta típusú nyílhegyek Kelet-Magyarországon
98 TIBOR KEMENCZEI takor kezdetét korábban a kutatás a Kr. e. 6. század közepe körüli időre tette, 2 7 de ennek ellentmondanak, hogy erről a tájegységről is ismeretesek korai szkíta típusú nyílhegyek. Ezek a következő lelőhelyeken kerültek elő: Alsótelekes 50, 71, 20. sír (3. ábra 3,7,8); Balsa (2. ábra 8); Bükkszentlászló (2. ábra 9), 2 8 Kiskunhalas (2. ábra 5-7); Nyíregyháza-Bujtos (4. ábra 5); Piliny (4. ábra 1,2); Sajószentpéter (5. ábra 1,2); Szabolcs-Szatmár megye (4. ábra 6); SzécsényBenczúrfalva, Dolány (4. ábra 3,4); Szendrő-Ördöggáti Csengőbarlang (4. ábra 11); Szirmabesenyő környéke (4. ábra 10). A felsorolt korai szkíta típusú nyílhegyek száma kevés a középső szkítakorú nyílhegyekhez képest, 2 9 de mégis bizonyítják használatukat a Tisza vidékén, a Felvidéken. Korukat a Kr. e. 7. századra az alsótelekesi temető leletei, a tűk, 3 1 az állatfej alakú végű késhüvely, 32-3 3 kúpos végű karperecek (3. ábra 4, 5), 3 4 vas nyílhegyek (3. ábra 7, 8), 35-3 8 alapján lehet meghatározni. Ennek nem mond ellent, hogy ebből a temetőből korongon készült edények is előkerültek, mivel a Középső-Dnyeszter vidékén a korongolás technikáját már a Kr. e. 7. század második felében biztosan ismerték. 3 9 Ugyancsak a korai szkíta korra keltezhetők a Sajószentpéteren talált két sír leletei. A csőrős tetejű bronz szíjelosztókhoz (5. ábra 5-7) hasonló, de állatfejben végződő lelet eddig csak egy volt ismert Magyarországról. 4 0 Az ilyen szíjelosztók használata a Transzkaukázustól a Dnyeper vidékéig a Kr. e. 7. században általánosan elterjedt. 4 1 Ugyanerre a korra keltezhető az odesszai körzetben, Ogorodnoe községnél feltárt 9. kurgán leletei alapján 4 2 a sajószentpéteri bronz tegezzáró (5. ábra 4). Balsán a tokos bronz nyílheggyel (2. ábra 8) olyan vasár (2. ábra 11) került elő, amelynek párhuzama a már említett Perebykovcy 2. kurgán leletei között található meg. 4 3 A számos, Pilinyen kiásott szkítakorú lelet közül a nyílhegyeken (4. ábra 1, 2) kívül egy kúpos végű bronz karperec 4 4 sorolható a korai szkíta típusú tárgyak közé. A Kárpát-medencében előkerült, a tok mellett alul kivágott pengéjű nyílhegyek (2. ábra 7, 4. ábra 1) többsége szórványlelet, 4 5 de olyan lelőhelyeken is előkerültek, ahol korai szkíta típusú nyílhegyeket is találtak. 4 6 Feltehető, hogy ezek nem keleti eredetűek voltak, hanem formájukat a kárpát-medencei mesterek alakították ki. A keleti típusú nyílhegyek közül a legkorábbi Arzan típusú darabok, 4 7 az endzei sírlelet 4 8 tanúsága alapján akkor kerülhettek nyugatra, amikor már a háromélű szkíta forma kialakítása megtörtént. Közép-Ázsiában háromélű nyílhegyeket már a Kr. e. 8. század második felében használtak. 4 9 Korai szkíta típusú nyílhegyek a Kárpát-medence keleti felébe már a Kr. e. 7. század elején is eljuthattak. Keleti típusú tárgyakat, lószerszámzatot azonban Erdélyből ennél korábbi, a prészkíta korból ismerünk (Cipáu/Maroscsapó). 5 0 Nyílhegy innen nemcsak sírokból, hanem településről is előkerült (Drimbar/Dombár-Teleac), amely ugyancsak a Kr. e. 7. századból származnak. 5 1" 5 2 A fiatalabb típusú, belső tokos, háromélű nyílhegyek megjelenésének időpontjára az Alföldön a csanyteleki temető leletei adnak adatokat. Az ott talált hallstatti típusú urna, bronz csónakfibula a Smolenice/szomolányi leletekkel való hasonlósága alapján a Kr. e. 7. század végére, 6. század elejére keltezhető. 53-5 6 Ezek a csanyteleki 191. és 208. sírban korongon készült edényekkel együtt kerültek elő, 57-5 8 amelyek az erdős-sztyeppei leletanyag alapján 5 9 származhatnak ebből a korból. Korai típusú és belső tokos nyílhegyek a Smolenice/szomolányi telepen egy leletegyüttesben is voltak. 6 0 A Kr. e. 6. század folyamán a két forma együttes használata megszűnt, s az eb-