Folia archeologica 43.

Tibor Kemenczei: Korai szkíta típusú nyílhegyek Kelet-Magyarországon

PFEILSPITZEN VON FRÜH-SKYTHENTYP 99 bői az időszakból származó külön tokos nyílhegyek tokrésze vagy igen rövid,

6

1 vagy igen kisméretűek.

6

2 Bár a keletalpi hallstatti kulturának a Kr. e. 6-5. századokra keltezett sírleleteiben előfordulnak archaikus jellegű szkíta nyílhegyformák, azonban ott a Kárpát-medencéből átvett fegyverzet tovább maradhatott használatban, mint származási területén.

6

3 Az ismertetett leletekből, adatokból összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy a Kárpát-medence keleti felében a Kr. e. 7. század folyamán használtak hosszú tokos, két-, háromélű korai szkíta típusú nyílhegyeket. Ezek Erdélybe közvetlenül a sztyeppevidékről, a Tiszavidékre, az északi hegyvidékre az erdős-sztyppe vidékéről juthattak el. A Dunától nyugatra élt Közép-dunai hallstatti kultura népe ezekről a területekről vehette át használatukat. Az alföldi, hegyvidéki lakosságot erős szálak fűzték az erdős-sztyepei területek lakosságához, s ezek révén a Kr. e. 7. század végétől újabb és újabb keleti tárgytípusok jutottak ide. Többek között a belső tokos bronz nyílhegyek és a korongon készült erdények. A Kr. e. 6. században az alföldihegyvidéki lakosság a helyi, s végső soron keleti eredetű tárgytípusok készítésével sajátos, helyi kézművességet alakított ki, amelynek termékei eljutottak a későhallstatti kultura területére is. Közöttük előfordulnak fiatalabb típusú nyílhegyek is.

6

4 A bronz nyílhegyek révén tehát mód nyílik arra, hogy a Kelet-magyarországi szkítakor kezdetét korábbra keltezzük, mint azt a kutatás eddig feltételezte, s arra, hogy azt közvetlenül a prészkíta kor végéhez kapcsoljuk. Kemencezi Tibor