Folia archeologica 43.

Tibor Kemenczei: Korai szkíta típusú nyílhegyek Kelet-Magyarországon

KORAI SZKÍTA TÍPUSÚ NYÍLHEGYEK KELET-MAGYARORSZÁGON A Kárpát-medencében talált szkíta típusú nyílhegyek pontos korának kérdését már több kutató tárgyalta, nem egyszer egymással ellentétes véleményekre jutva.

1-6 A sztyeppevidéki leletek alapján megállapítható, hogy a Kárpát-medencében olyan bronz nyílhegyek is előkerültek, mint amilyeneket keleten már a prészkíta korban használtak. Ezek Kunszentmártonban vagy Kunszentmiklóson (2. ábra 1) és Kiskunhalason (2. ábra 3.4) kerültek a napvilágra.

78 Az alul kivágott pengéjű kunszentmárton/kunszentmiklósi nyílhegy transzkaukázusi típusú. Keleti eredete, figyelembe véve az i. e. 8. században a Kárpát-medencébe eljutott más iráni-kaukázusi típusú fémtárgyakat

1

0 nem lehet kétséges. A kiskunhalasi kétélű, bronz nyílhegyekhez hasonló leleteket ÉK-Bulgáriában, Endze és Belogradecen feltárt halomsírokban is találtak.

1

1 Ezeket a Kr. e. 8. század második felére, végére keltezték.

12-1

3 Endzei típusú nyílhegyek az Urál hegységtől délre fekvő Gumarovon kiásott sírban háromélű, korai szkíta nyílhegyekkel együtt kerültek elő. Korukat a Kr. e. 7. század elejére adták meg.

1

4 Háromélű, tokos nyílhegyet az endzei temetkezésben szintén találtak.

1

5 A gumarovoi sírban olyan kétélű, tokján tüskével ellátott nyílhegy is volt.

1

6 mint amilyen Erdélyben több szkítakori temetkezésből került elő. A legkorábbi erdélyi szkítakori sírokat (Ciumbrud/Csombord csoport) korábban a Kr. e. 6. század elejére, újabban az i. e. 7. század közepére keltezték.

1

8 Á jellegzetes leleteik közé tartozó két vagy három élű, hosszú tokrészes, tüskés oldalú bronz nyílhegyekhez hasonló darabokat a sztyeppevidéken a Kr. e. 8. század végétől kezdtek készíteni, s használatuk kora felölelte az egész 7. századot.

1

9 így nem kizárt, hogy egyes szkítakori erdélyi temetkezések már a Kr. e. 7. század első feléből is származhatnak. Ilyen lehet a Criste§ti/maroskeresztúri 9. sír, amelyben a nyílhegyeken kívül olyan háromlyukas vastabla oldaltagok is voltak,

2

0 mint amilyeneket a jellegzetesen prészkita lószerszámatot magábanfoglaló Észak-magyarországi fügödi raktárlelet tartalmaz.

2

1 Korai szkíta típusú, két-, háromélű bronz nyílhegyek a Középső-Dnyeszter vidékén, Perebykovcy mellett feltárt 2. halomsírban olyan összeszegecselt vaszabiával együtt kerültek elő, amelynek legtöbb párhuzama a magyar Alföld térségéből ismert.

2

2 Ujabban ennek a sírnak a korát a Kr. e. 7. század második felére adták meg.

23 Ebből előkerült olyan belső tokos, háromélű bronz nyílhegy is, amely használata kezdetének idejét korábban a Kr. e. 6. századra tették. Szintén a Kr. e. 7. század közepétől kezdődő erdős-sztyeppe vidéki szkítakor emlékei közé sorolható a krugliki halomsír, amely korai, kelermesi-zurovkai típusú nyílhegyeken kívül korongon készült, öblös, nagy agyagedényt is tartalmazott. Ehhez hasonló edény több került elő a magyar alföldi szkítakori sírokban.

2

4 Az erdélyiekkel azonos formacsoportba tartozó nyílhegyek a Kárpát-medence nyugati felében a hallstatti kultúra nagy telepein, így Smolenice/Szomofányon,

2

5 Velem-Szentviden, Celldömölk-Sághegyen

2

6 Kerültek elő. Az alföldi és felvidéki szkí-