Folia archeologica 43.
Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója
196 MESTERHAZY KAROLY 7-8. fülbevalópár, „de alsó felük sodronydíszét két-két rovátkolt pántra tett gömböcspánt határolja", átm. 5,5 cm, súly 71 g. 9—10. fülbevalópár, „de alsó felük sodronydíszét egy-egy lyuksorral áttört gömb határolja", átm. 5,8 cm, súly 65 g. 11—12. az előbbihez hasonló fülbevalópár, átm. 5,8 cm, súly 87,5 g. E 12 hajkarika részbeni leírását azért vettük át a leltárkönyvből, hogy látható legyen : egyértelműen meghatározhatók a leírás alapján a tárgyak. Ennek ellenére ma, az 1961 -es revíziót követően egy pár hajkarika kivételével valamennyire hibás leltári számok kerültek. A súlyadatokat egykor latban is megadták, de azt nem tüntettük fel. A hajkarikák egy részéből fémvizsgálat céljából M. Dekowna reszelékmintát vett. A hetedik tétel nagy valószínűséggel kiegészíti az előzőt, és 1897. febr. 27-én került bevételezésre. 29/1897.1-2. „10-11. századi ezüst függőpár, mint 24/1896 - helyesen 1897. 9-12 sz. alattiak, de alsó felük sodronydíszítésének közepén egy-egy hurokból alakított filigrános gömb foglal helyet" átm. 6,5 cm, súly 141 g. Vétel Krausz Jakabtól 25 Ft-ért. E két hajkarikát a tokaji lelethez szokták számítani, bár a leltárkönyvben hiányzik a lelőhely megnevezése. Koruk, mint látni fogjuk, nem a 10—11. század. A nyolcadik tétel utalványozására 1897. május 31-én került sor. 65/1897. 1—2. rézcsákány és egy másik tárgy Békásmegyerről! 3-4. honfoglaláskori aranyozott ezüst gyöngy két fele. 5-6. hasonló korú bronz gomb két fele (gömbtestű típus, ma összeragasztva 1 db) 7. hasonló korú kerek boglár két füllel és egy akasztókarikával 1 db (kis alakú csüngős veret felső tagja, rendszerint ingnyakdísz) 8—28. hasonló korú rombusz alakú ezüstözött bronz boglárok 21 db (ingnyak díszek). A teljes anyagot 20 Ft-ért vette a Nemzeti Múzeum Krausz J.-tól. A 3-28. sz. tárgyak lelőhelyeként „áll. Tokaj vidéke" van megadva. Ezeket a tárgyakat Hampel már nem közölte az első közleményben, nyilván azért, mert cikkének nyomdai előkészületei már nem tették lehetővé a kiegészítést. A leletek öt nagyobb és viszonylag egységes csoportot alkotnak: 1. a honfoglaláskori leletek, 2. a kis granulált fülbevalók, 3. a nagy kettőskonikus díszű hajkarikák, 4. a bizánci eredetű tárgyak: pénzek, súlyok, 5. őskori aranyak. Ezeken kívül szórványosan más korú tárgyak is csapódtak a „kincshez". Ha táblázaton szemléljük a leltári tételek beérkezési idejét és összetételét, az is feltűnik, hogy a vitathatatlanul összetartozó tárgyak is különböző időben kerültek eladásra (1. táblázat). A „tokaji kincs" legjellegzetesebb tárgyai a nagy balkáni hajkarikák. (1. kép 1-6, 2. kép 1-6, 3. kép 3-4.) Két alkalommal, hét nap különbséggel vásárolták meg őket 1897 februárjában. Összetartozásukhoz kétség aligha fér, és valóban lehetnek egy kincs részei, ill. önmagukban is alkothatnák a „tokaji kincset". 1 5 Keltezésüket azonban nem lehet a bizánci solidusokkal, ill. azok kivágataival megadni. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy egyetlen olyan darabot sem ismerünk, amely kétségtelenül ko1 5 A hajkarikák új leírásától eltekintünk, ezt részben pótolja a MNM ismeretlen lelőhelyről származó leletének leírása, a korábbi leírások és az új felvételek.
