Folia archeologica 42.
Szathmári Ildikó: A dobozi későbronzkori bronzlelet
62 SZATHM ÄRI ILDIKÓ ban a Hallstatt Ai periódus folyamán fokozatosan kezdik kiszorítani a korábbi, ívelt oldalú, illetve rombuszforma pengéjű lándzsákat, majd készítésük fő korszakát a HA 2 és HB] periódusból származó leletek mutatják. 2 5 Ugyancsak erre az időszakra datálhatok azok a lándzsacsúcsok, melyeknek pengéje szögletesen záródik a tokhoz. 2 6 A dobozi lelet talán leginkább keltezhető értékű darabjai azok a tokos balta töredékek, melyek pereme alatt vízszintesen körbefutó borda található, ehhez csatlakozó háromszög alakú bordadíszekkel (2. t. 1-4., 1.1. 8.). A hibás, rosszul öntött darabok csak következtetni engednek a bakák egészére. Az ovális átmetszem füles vagy fül nélküli tokos balták nagy területen használt eszköztípusok a későbronzkorban. A magyarországi szakirodalomban nyugati típusként említett tokos balták különféle változatai a Reinecke BD periódus folyamán a Kelet-alpi régiókban alakult ki. 27 A Kárpát-medencében már ebben az időszakban kimutathatók néhány leletegyüttesben. A Dunától K-re fekvő területeken legkorábban az Opály-Uriu lelethorizontot képviselő emlékanyagban fordulnak elő. Ezeken a baltákon általában még csak két háromszög alakű bordadíszítés található. 2 8 A tárgyalt baltatípus jelentősebb mértékű, általános elterjedése azonban csak a Hallstatt A periódus első felétől mutatható ki. Különösen vonatkozik ez a megállapítás Erdélyre" 9 és a Felső-Tiszavidékre, ahol ettől az időszaktól kezdve számos variációja él. 3 0 A dobozi példányok megközelítőleg pontos analógiái szintén az adott időszakra (HA|) datálhatok. Vastagabb és keskenyebb peremű változatai megtalálhatók a Dunától Ny-ra eső területeken ugyanugy, mint az ÉK -magyarországi depotleletekben. 3 1 A dobozi leletben előforduló csaknem ép, de hibásan öntött füles tokos balta általánosan elterjedt típus a Reinecke BD időszaktól kezdve ( 1.1. 6.). Ezek a díszítetlen, hatszögletű átmetszetű balták különösen az erdélyi leletekben gyakoriak. 32 A táblán bemutatott másik tokos baltának csak a felső része van meg (1. t. 5.). A peremből kiinduló, függőleges bordákkal díszített példány ritkább típust képvisel. 3 A dobozi leletben előforduló két szárnyas haltának önmagában nincs sok kronológiai értéke (2. t. 5-6.). A középső szárnyállású balták a Reinecke BD időszaktól váltak ismertté, s a Hallstatt Ai korú depotleletek egyik legjellegzetesebb kísérőjévé. 3 4 A dobozi példányok pontos megfelelői a legtöbb dunántúli leletben megtalálhatók. 3 3 Mozsolics A. a középső szárnyállású baltáknak azt a variációját tanulmányozta, melyek felső részén (a fokánál) kisebb vagy nagyobb vájat („italische Kerbe") található. Az észak-itáliai leletekkel vont párhuzam alapján a két terület között, a \ 2 5 Kemenczei 1983, 65. 3 kép 5-6. 2 6 Kemenczei 1965-66. 18. Taf. III. 6. 2 7 v. Brunn 1968, 37-38., Müller-Karpe 1959, 192. Abb. 27. 2 8 Kemenczei 1965. XVIII. t. 4., Mozsolics 1973, Taf. 51.6. 2 9 Petrescu-Dîmbovita 1977, Taf. 102. 11-13., Taf. 149. 1-5., Taf. 194. 11-13, 15. 3 0 Kemenczei 1963-64, VIII. t. 85, 90., XVIII. t. 11., XIX. t. 63-64, 67. 3 1 Mozsolics 1985, 32-36. 3 2 Petrescu-Dímbovita 1978, Taf. 161. 11, 14., Taf. 141. 16-17. 3 3 A magyarországi leletanyagban egészen ritka, Erdélyben viszont gyakori típus. Petrescu-Dimbovipa 1977, Taf. 195. 3-4., Taf. 217. 14-15. 3 4 v. Brunn 1968, 79-82., Abb. 8., Vulpe 1975, 72-77. Taf. 40-43., Mozsolics 1985, 30-32. 3 5 Mozsolics 1985, Taf. 31. 3-6., Taf. 42. l.,Taf. 45. 1.
