Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

90 MESTER HÁZY KÁROLY 2. ábra — Abb. 2. Mindszent-Koszorusdűlő (1:1) Koszorusdülő (2. kép),

9 Kétpó (1. kép 5),

1

0 Gyula (1. kép 4),

1

1 Rakamaz (1. kép 3),

1

2 Szentlőrincpuszta (Budapest) (1. kép 2),

1

3 Ondrohó (3. kép),

1

4 Magyarországi darab lehet a belgrádi múzeum csatja.

1

5 A gyulai kivételével valamennyi állatábrázolásos. Jó minőségű bronz öntvény valamennyi. Leggyakrabban oroszlán látható rajtuk (Tiszabura, Budapest-Szentlőrinc, Kétpó, Tiszajenő). Két esetben szárnyas griff (Mindszent, Ondrohó), egy esetben állatküzdelmi jelenet (Rakamaz) és egyszer omega jel (Gyula). Ez utóbbi típust áttört csatnak is nevezik, mintáját pedig két kulcslyuk alakú áttörésnek értelmezik.

1

6 Az ábrázolások színvonala nagyon egyenetlen. A külföldi párhuzamoknál ugyanez a helyzet. A nyugat-európai és bizánci területről származó példányok között azonban több a finom, részletező megfogalmazás (Criel, Otranto, Castro Tigani

1

7), mint a bulgáriai

1

8, vagy ukrajnai

1

9 lelőhelyűek között. Különösen áll ez az oroszlános csatokra, melyek szinte mindenütt durvák (Szicíliában is

2

0). A tiszaburai és kétpói azonban jó színvonalat képviselnek. A rakamazi csat állatküzdelmi jelenete sem rosszabb-gyengébb, mint a korinthosi csatoké,

2

1 és az ondrohoi és gyulai csat még talán jobb színvonalú is.

2

2 Annak ellenére, hogy az oroszlán ábrázolás gyakori rajtuk, még sincs két azonos öntőmintából származó darab. Ez azt jelenti, hogy nagy változatosságban készültek, és talán Bulgáriában is másolták őket. Az oroszlán ábrázolások közül realisztikus megfogalmazású a tiszaburai, mind az oroszlán alakját, mind testének arányait tekintve is. Gyengébb szín0 Csallány 1941. 186, 3. t. 46., Csallány 1954. 5. t. 1. 1

0 Se/meczi 1980. 8. kép, 12. kép 1. 1

1 Gyulai Erkel Ferenc Múzeum, közöletlen. 1

2 Dienes 1986. 98, 39. kép. Először a JAMÉ 1961-62. borítóján volt látható. 1

3 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.42/1880. lelőhely Szentlőrincpuszta, Pest m. Csatkarikája hiányzik, letörött szíjtartó fülét lecsiszolták, csonka h: 3 cm. 1

4 Jolik 1971. 60. t. 20. 1

5 Bálint 1991. 33. t. a. 29. 1

6 A gyulai csat ómegája keresztény jelkép is lehet. A szép kivitelű darab sokkal gyengébb színvonalú párját Preslavban és Korinthosban leltük fel. Ezeken értelmetlenné vált az omega pozitív megformálása, és valóban lehet kulcslyuknak is nézni az áttörések alakját. Eredetileg bizonyára nem az áttörés formája volt a lényeges, hanem a betű. Mavrodinov 1959. fig. 271., Totev 1969. 83. kép., Davidson 1952/87. No. 2218. és 273. 1

7 Hodges-Whitehouse 1983. 76, 28. kép., Schulde 1984, Abb. 10. A., Horváth 1934. 146., 107. kép. 1

8 Aladiov 1981. 1

9 Orlov 1973. 2

0 Hessen 1974. 4. kép 6. 2

1 Davidson 1952/87. No. 2213-2214. 2

2 Davidson 1952/87. No. 2218.