Folia archeologica 41.
Garam Éva: Bizánci típusú csüngő préselőmintája Tiszafüredről
BIZÁNCI TÍPUSÚ CSÜNGŐ PRÉSELŐ MINTÁJA 79 A „madaras fülbevalópárral" már Hampel együtt közli azt a háromszögalakú, csüngős, két madárfejes, arany díszítményt, amelyet később László Gy. is ismertet. 5 A csüngőt a Kunsthistorisches Museum őrzi Bécsben. Ezt a tárgyat, mivel a „madaras fülbevalóval" és a madaras préselőtővel egyrészt formailag összefügg, másrészt eredetük gyökerei azonos területen keresendők, szintén elemeznünk kell. Madárfejes arany csüngő (4. ábra 1). Lelőhelye: Ráckeve. Magángyűjteményből kerülhetett Bécsbe. Legújabban jó színes fotóját közli H. Wolfram. 8 A csüngő középső részét egy sima, táglalapalakú lemez rekesz alkotja, ami köré 9 db, gyöngydrótkereteléses, háromszög alakban elrendezett kerek rekeszt forrasztottak. Ezekben a rekeszekben eredetileg színes kövek ültek, vagyis a rekeszek kőfoglalatok voltak. Hampel még megemlíti, hogy a felső kerek foglalatokban és a madarak szemében almandinok vannak" ma azonban már minden rekesz üres. A háromszögalakú csüngő csúcsán levő kerek rekeszhez jobb és bal oldalt egy-egy, két részből préselt, szélesnyakú, erős, kampóscsőrű madárfej (sasfej ?) csatlakozik. A madarak kerek szemei kőfoglalatok, amelyek gyöngydrót kereteléssel hangsúlyozottak. A nyak, a csőrök és a szemek körvonala árkolt, a tiszafüredi préselőminta madárfejeihez hasonlóan. A háromszögalakú csüngő csúcsán lévő kerek rekesz felső pereméhez két, a kerek rekeszre merőlegesen álló hurkos fület forrasztottak. A bal oldali madárfejen négy, a jobb oldalin jelenleg csak két hurok van, amelyek egykor kis lemezgömböket tarthattak, hasonlókat, mint a „madaras fülbevaló" galambpárjai. Eredetileg a csüngő szélein, a kerek foglalatok találkozásánál mindenütt aranyhurkok lehettek. Ma a jobb oldalon egy, az alsó íven szintén egy hiányzik. Az alsó hurkok közül háromról kéttagú csüngők függnek. A csüngők alsó része kúpos harangocskákból áll, ezeknek a nyelvébe van beleakasztva a felső hosszabb hurok, amelyre egy kerek lemez henger, eredetileg kőtartó foglalat van felfűzve. Az alsó harangocskák lemezből hajlítottak, felső részük félgömbalakú, keskeny, rovátkolt szalaggal keretezett. Ugyanilyen rovátkolt szalag keretezi a harangocskák alsó peremét is. * * * Az ismeretlen lelőhelyű madaras — és a ráckevei madárfejes csüngőkkel korábban már László Gy. foglalkozott „Az avarkori műipar keresztény kapcsolatai" elemzésekor 8, az avarkori keresztény nyomok vizsgálatánál" és az avar fejedelmi leletek, köztük a cibakházi gazdag női sírlelet elemzésekor 1 0. A csüngők funkciójának meghatározásakor László Gy. először arra gondolt, hogy „nyakkarikán függve, a mellen hordták", 1 1 majd később hajba, vagy fátyolra tűzött halántékkarikáknak gondolta a madaras és a madárfejes csüngőket. Korábbi nézetét László az ozorai lelet „két arany keresztjével" és a madaras 5 Hampel 1905, I. 397, II. 387, III. T. 281/1. 6 Wolfram 1984, 26. 7 Hampel 1905, II. 387. 8 László 1935, 30-35. s Lás Zló 1940, 151. 1 0 László 1955, 242-243. 1 1 László 1935, 35.
