Folia archeologica 41.
Tibor Kovács: Egy bronzkori ritkaság: a tiszafüredi emberarcú askos és délkeleti kapcsolatai
26 TIBOR KOVÁCS újvárosból 2 4 származó töredékek, amelyeken jól kivehető a plasztikus fegyverül. kézábrázolás. Mintegy zárójelbe téve, de figyelmet érdemel: korábban a bronzkori antropomorf edények egy ezeknél elvontabb változata volt ismert a Kárpát-medencében. Az iváncsai 2 5 és a hozzá hasonlóak az antropomorf ábrázolások egy jól elkülöníthető olyan vonalát képviselik, amely területünkön az i.e. 13. századig nyomonkövethető (Kunszentmárton, 2 6 Zagyvapálfalva 2 7). Mindebből következik, a centeri későrézkori és az általunk tárgyalt bronzkori antropomorf edények között semmiféle kapcsolatot nem lehet kimutatni. Más szavakkal: úgy tűnik, az antropomorf edények i.e. II. évezred közepére keltezhető csoportjának helyi hagyománya a Kárpát-medencében nem mutatható ki. Lehetőségeink szerint áttekintve közeli és távolabbi területek leleteit, csupán Anatóliában találtunk olyan emlékeket, amelyek a mieinkhez hasonló ábrázolási stílus folyamatos jelenlétét a korai bronzkortól az i.e. II. évezred közepéig bizonyítják. A beycesultani arcosedénytöredéket a IVb rétegben találták, amelyet a S. Lloyd és J. Mellaart i.e. 1650— 1550 közé keltez, 2 8 míg a szóbanforgó ábrázolásokkal szélesebb összefüggésben foglalkozó W. Lamb az Alaça Höyük-i és a Bogazköy-i töredékek készülési idejét i.e. 1500 körűire teszi. 2 9 Trója VI. városának késői rétegéből (i.e. 1400 körül) származó cserepén egy plasztikus, szétnyitott ujjakkal ábrázolt kéz látszik. 3 0 A lelet értékelői, a ciprusi Ajios Jakovosban feltárt bronzkori szentélyben talált hasonló kézábrázolásokon keresztül utalnak a szóbajöhető anatóliai (Bogazköy), szíriai és palesztíniai emlékekre. 31 A mieinkkel egykorú, hasonló jellegű ábrázolásokat Görögországban nem találtunk, hiszen a stilisztikailag szóbajöhető tárgyak az imént említetteknél vagy sokkal korábbiak (pl. Hagios Irini, Keos szigetén) 3 2 vagy pedig lényegesen fiatalabbak (pl. Karphi, Kréta szigetén). 3 3 Ugyanez mondható az i.e. III. évezredre keltezett bulgáriai kézábrázolásokról is (Nova Zagora, Ezero). 3 4 A pillanatnyi ismereteink szerint elsősorban Anatóliára korlátozódó — a mieinkkel egyidejű — antropomorf edények felsorolását csupán tényrögzítésnek tekintjük. A két távoli terület tisztán jelentkező kapcsolata nyilvánvalóan kizárt, de ezen túl sem valószínű, hogy bármely kultikus tartalmat hordozó bronzkori alkotás — mintegy tipikus tárggyá válva — csak művészi stílusjegyeinek megkedvelése és alkalmazása révén terjed el más területeken. Sok hasonló mellett, éppen az ellenkezőjére szolgál példaként az itt már más összefüggésben említett — többé-kevésbé azonos gondolati magba gyökerező — szirénszerű ábrázolások eltérő jellege pl. a görög, a kisázsiai és az etruszk művészetben. A tiszafüredi askos lényege az, hogy kombinált ember-állat ábrázolás. Létrejötte viszont azt jelzi, hogy a Kárpát-medence bronzkori népei nemcsak elképzelni voltak képesek, hanem tárgyiasított formában is meg tudták jeleníteni a maguk integrált kettős istenségét, vagy pedig: egy jelképpé szintetizálták egy adott istenség más-más funkciót betöltő, átváltozásra képes alakját. És úgy tűnik, a Kárpát-medencében nem csupán egy ilyen tárgy létezik. Talán nem tévedünk, ha kombinált ember-állat szimbólumnak tartjuk azt a dunaújvárosi madár alakú edényt, amelynek alsó része emberi lábakat utánzó oltárnak határozható meg. 3 5 És lehetett éppen hasonló ábrázolás a Dárdán talált oltárka is, bár az eltűnt ember vagy állat szoborra csak a tetején megfigyelhető törésfelületek utalnak. 3 6 És provizórikusan ide sorolhatjuk a füzesabonyi aszkoszt is. 3 7 Az ősrégészeti kutatás különböző népek társadalmi-gazdasági-szellemi kapcsolatainak felderítését ma is tárgyak, jelenségek kölcsönös meglétére vagy hiá-
