Folia archeologica 41.

Tibor Kovács: Egy bronzkori ritkaság: a tiszafüredi emberarcú askos és délkeleti kapcsolatai

ASKOS MIT MENSCHLICHEM GESICHT 27 nyára építi. Konkrét tárgy esetében, ha a megfelelő analógia hiányzik, csak közvetettadatokat lehet figyelembe venni. A mi esetünkben azt, hogy a kutatás által sokoldalúan bizonyítva és vitatva, az i.e. 16—15. században — többnyire áttételesen — számottevő görögországi és bizonyos Pontus-vidéki befolyás érte a Kárpát-medence népeit.

3

8 Ha ez — mint tudjuk — kimutatható változásokat eredményezett a településszerkezetben és a kultúrában, feltehetően hatással volt a hiedelemvilág és az ehhez kapcsolódó ábrázolóművészet alakulására is, esetleg kétféle módon: a fejlettségi szint általános emelkedése részeként; és részben ebből fakadóan, a fejlettebb népektől kisugárzó szellemi áramlatok magasabb szintű adaptálási készsége révén. Minden mást most mellőzve, e pontnál elég ha a starcevoi madár alakú edényen

3

9 és az orsovai ún. Bratpfanne-n

4

0 lévő bekarcolt jelképekre utalunk, amelyek krétai-mükénei előképeire D. Garasanin és Makkay J. hívta fel a figyelmet;

4

1 és megemlíthetjük azokat a vattinai agyagtárgyakon lévő írásjeleket, amelyek kelet-mediterraneumi összefüggéseit nemrégiben A. Bartonek taglalta.

4

2 A viszonylag biztosabb déli adatok alapján az orsovai és a vattinai tárgyak az i.e. 15. században készülhettek. Az elmondottakat figyelembe véve, a tiszafüredi emberarcú askost (1-5. ábra) olyan helyi készítésű kultikus tárgynak határozzuk meg, amely az ie.15 — 14. század folyamán kialakult, új stílusjegyeket magánviselő Kárpát-medencei ábrázoló művészetben — konkrét formai előképek nélkül is — létrejöhetett. Viszont e művészet szellemi hátterének alakulásában, egyes stílusjegyeinek formálódásában az égei-anatóliai befolyás érvényesülése sokkal inkább valószínűsíthető, mint amennyire ennek lehetősége kizárható. * * * A tanulmány a Xanthi-ban 1981. október 4—10. között XI. Internationales Symposium über das Spätneolithikum und die Bronzezeit címmel megrendezett konferencián elhangzott előadás jegyzetekkel ellátott változata. A konferencia előadásai a SYMPOSIA THRACICA 1982. című kiadványban jelentek volna meg. A nyolcvanas évek közepén a szerkesztők rendelkezésünkre bocsájtották munkánk különnyomatait, ennek alapján már több alkalommal idéztük a szóbanforgó tanulmányt az utóbbi években. Miután a SYMPOSIA TRACICA 1982. kötet máig nem jelent meg, a ritkaságnak számító tiszafüredi aszkosz feldolgozását, változatlan formában, szükségesnek láttuk e helyen ténylegesen publikálni. Az aszkosz stíluskörébe tartozó Kárpát-medencei emlékek számát legújabban egy tőrábrázolásos edény töredékeivel bővítettük (vö.: KOVÁCS, T., A face pot with dagger representation from Tószeg. FolArch 39/1988(81/92). — Tanulmányunk korrektúrája idején publikált Poroszlai I. (Százhalombatta —Földvár. In: Bronzkori teli-kultúrák a Kárpát-mendence szívében. Kiállítása katalógus. Szolnok 1991. 60—61, 78 — 79. kép) egy témánkhoz kötődő antropomorf edényt, amelynek vállán két, plasztikusan megformált emberi kéz látható. A lelet a százhalombattai telep legfelső — a magyarországi középső bronzkor zárószakaszába (koszideri periódus) keltezhető — szintjéből került felszínre. Kovács Tibor