Folia archeologica 41.

Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban

162 PARÁDI NÁNDOR A csempén megjelenő Mátyás címer és az összehasonlításra felhasznált címerek között egy igen lényeges különbség figyelhető meg: A kályhacsempén a négyeit címerpajzs két oldala felcserélődött és fordítottan van. A jobboldali kétfarkú oroszlán és a kettős kereszt baloldalra, a baloldali pólyák és a holló a jobboldalra kerültek át. A magyarázatát ennek, a készítési eljárásban, a nyomódúc (kályhacsempe negatív) készítésében, kifaragásában találjuk meg. A kályhacsempe rajzát, min­táját fa nyomódúcba faragták. A nyomódúcba benyomkodott agyagban, levé­tele után a kályhacsempe tükörképe, a jobb- és baloldala felcserélve vált látha­tóvá. 3 8 Vizsgálatunkból eddig annyi kiderült, hogy kályhacsempe leletünk egy kályhához tartozó darabokból áll, melynek korát a címeres csempe révén arány­lag pontosan, megbízhatóan meg lehetett határozni. A közelmúlt kutatás ered­ményeként azt is tudjuk, hogy az ország egy aránylag jól körülhatárolható terü­letén, a Dunántúl középső és Ny-i részén fordultak elő. 3 9 A következő kérdés ehhez kapcsolódik: Hol készülhettek a kályhacsempék, és milyen előképei lehet­tek a díszítményeknek. Abból a körülményből, hogy csak egy, nagyjából meg­határozható területen, a Dunántúl középső és Ny-i részén fordulnak elő, arra következtethetünk, hogy a készítési helyét is valószínűleg ezen a területen kell keresnünk. A Mátyás címeres kályhához tartozó csempéknek több lelőhelyen, és nagyobb behatárolható területen való előfordulása kapcsán felmerülő kérdés; egy vagy pedig több műhely készítményével van dolgunk. A kérdés megoldása nem egy­szerű feladat. Mint már említettük, a színük különböző ugyan, de a háromszög­alakú és az ékalakú bevágásos oromdísz kialakítása egyforma. Ugyanígy a há­romszögalakú bevágásos díszű kályhaszemnél is. Színük különbözősége mellett ugyanezt mondhatjuk a Szent Györgyös, az oroszlános és a Mátyás címeresről, amelyeken az alakok, illetve a címer mérete egyező, a keretezésük azonban kü­lönböző; az egyszerű, szögletes szélű mellett a háromszög-, gyöngy- és az apró virágszirom-soros keretezése szélesebb; annyival, amennyivel a háromszög-, gyöngy-, virágszirom-soros keretezése az egyszerű, szögletes keretezésnél szé­lesebb. Mindezek mellett meg kell említenünk, hogy a Szent Györgyös csempé­nek és az indás, leveles rozettás félcsempének a leletanyagban három változata van. Mivel ezek is a többivel együtt egy lelőhelyről származnak, kevéssé utalnak arra, hogy egy másik műhely készítményei lennének. A különbözőségek szerin­tem nem jelentik egy másik készítési hely, műhely meglétét. A jelenség inkább úgy értelmezhető, hogy a műhely két- háromféle, de azonos témájú, ábrázolású kályhacsempe nyomódúccal, és hozzájuk többféle csempekerettel rendelkezett, s ehhez számítsuk hozzá a mérműves oromcsempék áttört vagy egyszerűbb meg­oldását, egyes daraboknál a beböködött pontsoros díszítést is. Mindezeken túl hozzátartozott a királyi udvar lovagalakos kályha műhelyének, négyzetalakú csempéi közül kettőnek, a griffesnek és a pelikánosnak mázatlan, lenyomatból 3 8 Erre a jelenségre először Méri I. figyelt fel, és a készítéssel összefüggő megoldását is közölte. Méri 1957, 196. 3 9 Hon — Sabján 1989, 135., 30. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom