Folia archeologica 41.

Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban

MÁTYÁS CÍMERES KÁLYHACSEMPE 163 származó másolata is.

4

n A felsoroltakból látható, hogy ebben a vidéki műhelyben egyszerű, ügyes megoldásokkal egyfajta kályhacsempének többféle változata készült. Ezek a jelenségek, valamint az, hogy a csempék előfordulása a Középés Ny Dunántúlon jónéhány lelőhelyről ismert, arra utal, hogy a műhely hoszszabb ideig, valószínűleg néhány évtizeden át folyamatosan működött, s közben újabb változatok kialakítására is sor került.

4

1 A tárgyaltakból a műhely két fontos összetevője is kiderült. Az egyik: A műhely saját, egyéni, aránylag egyszerű, de önálló alkotásokat hozott létre. A másik: Ehhez kiegészítésül felhasználta a királyi udvar kályhájának két csempéjéről készített lenyomatot is. A műhely kérdésében, a legépebb és több típust magába foglaló leletek (Külsővat, Vasvár, Csabrendek, Nemzeti múzeumi ismeretlen lelőhelyű, Zalavár, Sümeg) összehasonlító vizsgálatának eredményeként azt mondhatjuk, hogy az említett lelőhelyek kályhacsempéi egy műhelyben készültek. Kályhacsempéink egyes darabjain, mint ahogyan az oroszlánosnál már régebben rámutattak,

4

2 a lovagi élet és a heraldika egyes alakjai, elemei jelennek meg. Kapcsolatuk a királyi udvar kályháival, mint előképpel megfigyelhető, mert azokon is ezeket az alakokat, ábrázolásokat találjuk. Lényeges különbség viszont, hogy nem szolgai másolatai a királyi műhely mázas kályháinak, hanem önálló egyéni alkotások. Tartalmilag lényegében ugyanazok, de más megfogalmazással, kialakítással, a fafaragásra utaló stílusjegyekkel. Mátyás címeres kályhacsempe leletünk biztos származási helyének megállapítására lehetőséget nem látunk; csak nagyobb területre lokalizálhatjuk. Az áttekintett anyagból, a mienkkel egyező szürke színe, redukált égetése, a háromszögalakú, áttört oromcsempe részleteiben is egyező kialakítása és megmintázása, a négyzetalakú csempéknél az egyszerű szögletes keretezés azonossága révén leginkább a vasvári, és feltételezhetően a Szombathelyről származó darabokkal egyezik. Mindezen egyezések alapján származási helyét Vasvár és Szombathely vidékére helyezhetjük. * * * A Mátyás címeres kályhacsempe leleteinkről elmondottakat tehát a következőkben foglalhatjuk össze: A hazai kerámia kutatás fontos eredményének számít a királyi- és az ehhez kapcsolódó főúri udvarok mázas kályhacsempéinek ismerete és aránylag pontos keltezése.

4

3 Koruk meghatározása, az ásatási megfigyelések mellett elsősorban a rajtuk levő címerek révén vált lehetővé. így a 14. század közepétől a 16. század első feléig a legrangosabb kályhacsempe anyagot jól keltezve ismerjük. Az egyszerűbb kivitelű, mázatlan kályhacsempéinkről ismereteink az előbbieknél kevesebb és bizonytalanabb volt. Az első jelentős eredményt a nadabi 4

0 A lovagalakos kályha griffes és pelikános csempéje: Holl 1958, 252., 74. kép.; Holl 1971, 173., 136. kép.; 177., 155. kép. 4

1 A külsővati kályhák feldolgozásánál Ilon G. és Sabján T. is, mint egyik lehetőséget említi. Ilon-Sabján 1989, 135. 4

2 Méri 1957, 198.; Holl 1958, 264. 4:

1 Errevonatkozóan a legfontosabbak Holl I. jegyzeteinkben is idézett tanulmányai, valamint Középkori kályhacsempék Magyarországon IV. ArchÉrt (sajtó alatt). 11*