Folia archeologica 41.
Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban
MÁTYÁS CÍMERES KÁLYIIACSEMPE 161 oroszlánosakat és a Szent Györgyöseket a 15. század második felére határozta meg. 2 9 Az imént felsoroltaknál pontosabb keltezésre ad lehetőséget a Mátyás címeres kályhacsempe. 3" Mátyásnak a csempén látható négyeit címere több korabeli emléken is megtalálható. Elsőként Mátyás CNH II. 205-ös aranyforintjának előlapját emiitjük, amelyen az egyes mezők ábrázolásai is teljesen egyező sorrendben vannak. 3 1 Mátyás ezen aranyforintjának verési idejét uralkodásának elejére, az 1458-1463, 3 2 és 1458-1467 3 3 közötti időre határozták meg. Ugyanilyen négyeit, festett Mátyás címerképet találunk Nicolaus de Ausmo: Supplementum summae Pisanellae művének Velencében Vendelinus de Spino nyomdájában 1471 körül készült ősnyomtatványán. 3 4 Az építészeti emlékanyagból párhuzamként említhetjük a visegrádi fellegvár 1476 után készült Mátyás címeres zárókövét. Ennél a gyűrűt tartó holló a bal felső mezőben, az ágaskodó oroszlán pedig a jobb alsó mezőben van. 3 5 Az iménti felsorolás arra is szolgált, hogy érzékeltessük ennek a címertípusnak Mátyás egész uralkodása alatti meglétét. 3 8 A kályhacsempe címerének elkészítéséhez előképül valószínűleg Mátyás aranyforintjának az előlapját használták fel. Mindennek figyelembevételével címeres kályhacsempénk készítési idejét a 15. század utolsó harmadára keltezhetjük. Ez a keltezés azonban nemcsak a Mátyás címeresre, hanem a vele együtt előkerült és hozzá tartozó kályhacsempékre is vonatkozik. így azt mondhatjuk, hogy az oroszlános, Szent Györgyös kályhacsempék, a peremén háromszögű bevágással díszített szögletes tálalakú kályhaszemek, az indás leveles, rozettás sarok félcsempék, a háromszögalakú áttört mérműves oromcsempék és az ékalakú bevágásos oromdíszek is a 15. század utolsó harmadában készültek. 3 7 2 9 Kozák 1972, 278. 3 0 A Mátyás címeres kályhacsempénket korábban már a sarvalyi faluásatás csempéinek keltezéséhez felhasználtuk. Ebben az anyagban az egyik töredéken címerpajzs széle, és mellette a csempe szélén a Szent Györgyös kályhacsempén levőhöz hasonló hosszúkás, kis levelű ág és felső sarkában csillag látszik. Mivel a két címeres töredék között bizonyos hasonlóság van, a sarvalyi címereset, a valószínűleg egy kályhához tartozó darabokkal egvütt a 15. század második felére határoztuk meg. Holl—Parádi 1982, 108., 167. kép 2. 3 1 Ré/by 1907, 205 (13. tábla). 3 2 Huszár 1940, 572.; Unger 1974, 97., 530 (XXVIII. t.) 3 3 Pohl 1974, 27. t. alsó fele és a 28. t. felső fele. Huszár L. szerint az aranyforint címer oroszlánja a besztercei oroszlánt példázza. Huszár 1940, 572. Az aranyforinton viszont a kétfarkú cseh oroszlán látszik, és Pohl A. is ennek írta le. Pohl 1974, 27. t. 3 4 Soltész 1957, 127-128., képe a 149. oldalon. 3 5 Ba/ogb 1966, I. 218., II. 246. kép. (A kép szövege felcserélve a 245. kép szövegével.) 31 1 Címere a mienkkel nem egyezik, de azért példaként említhetjük a budai és a visegrádi palota ásatásából származó töredékekből rekonstruált Mátyás címeres kályha hat csempetípusát, Ezeken a négyeit Mátyás címer közepén címerpajzsban a Hunyadiak hollója látszik. A külön címerként szereplő cseh oroszlán a zöldmázas Mátyás címeres kályha készítését 1469 utáni időre keltezi. Holl 1983, 203, 228. 1-2. kép. 3 7 Ilon G. és Sabján T. a külsővati kályhák létezését és használatát a 15. század második felére és a 16. század első évtizedeire (66 — 76 évre) határozták meg. Figyelmet érdemlő megállapításuk, hogy a címerhasználat ideje alatt építhették a kályhákat, mert idejétmúlt jelképeknek nem sok mondanivalójuk lett volna környezetük számára. Ilon — Sabján 1989, 117 — 118. — A külsővati kályhákról és a velük egyező leletek oroszlános csempéiről Ilon G. és Sabján T. ezt az anyagot az „oroszlános csempék körének" nevezték. Ilon —Sabján 1989, 134 — 135. Mivel a Mátyás címeres csempe hozzátartozása több leletnél is bizonyítottá vált, „Mátyás címeres kályha körének" nevezhetjük. 11 Folia
