Folia archeologica 38.
Kemenczei Tibor: A békéscsabai aranylemez
147 sza, s attól kezdve egyenes vonalú fejlődést vélnek felfedezni a történeti trákság kultúrájáig. Lelőhelye ellenére sem az alföldi trák-dák ötvösség munkája a békéscsabai aranylemez; előzményének tekinthető lelet ismeretlen erről a vidékről. A békéscsabai aranylemeznek a magyar Alföldre való kerülésének történeti hátterét, körülményeit vizsgálva azi. e. 9— 8.-sz-ig kell visszatekintenünk, amikor a legkorábbi koravaskori keleti elemek eljutottak mind az Alföldre, mind az Al-Duna vidékére és ÉK-Bulgária területére. A magyar Alföldre, a legkorábbi erdős-sztyeppevidéki hasonló leleteket figyelembe véve az ÉK-i-Kárpátok hágóin juthattak keleti népcsoportok a kimmer törzsszövetség területéről. Emlékeik közé tartoznak olyan koravaskori temetők, mint amilyeneket Füzesabonyban és Mezőcsáton ástak ki, 3 3 s a keleti típusú lószerszámzatot, fegyvereket, ékszereket tartalmazó kincsleletek. 3 4 ÉK-Bulgária területére közvetlenül a sztyeppevidékről nyomulhattak be a kimmerek. Legjelentősebb emlékanyagukat Edzén (Carevbrod) és Belogradecen tárták fel. 3 5 Strabon szerint a kimmerek a Balkánon át a trák trer törzzsel együtt Kis-Azsiába vándoroltak tovább. 3 6 Ezt igazolni látszik, hogy Trákiában viszonylag kis számú, az i. e. 8—7. sz.-ból származó sztyeppei, iráni hatást, eredetet mutató lelet, azaz ez a vándorlás nem gyakorolt komoly hatást a trákság kultúrájára. Ezzel szemben a magyar Alföldön jelentős mennyiségben került a napvilágra keleti típusú koravaskori tárgy, s használatuk egészen a szkítakorig nyomon követhető. A két terület e korból származó emlékanyagában megmutatkozó azonosságok, rokon vonások tehát nem jelentik azt, hogy közöttük erős, kétoldalú kapcsolatok voltak. A közös elemek többsége közös forrásra, a sztyeppevidékre vezethetők vissza. Nem változott ez a helyzet az i. e. 6.-sz.-ban sem. Ez a kor, amelyben az Alföldön általánosan elterjedt a szkíta állatstílusú fémtárgyak, sztyeppei eredetű fegyverek, s a fazekaskorongon készített kerámia használata. 3 7 Thrákiában akkor ezek közül csak a korongolt fazekasáru volt ismeretes. 38 A dák-géta törzsek által benépesített Al-Duna vidékéről a korongon készített kerámián kívül alig ismert olyan tárgytípus, amely a magyar Alföld lakosságának emlékanyagában is előfordulna. Kivételt képeznek a szegecselt vaszabiák, amelyek gyártását azonban mindkét népesség külön-külön, K-ről vehette át. Az edénykorongolás technikája görög eredetű. Az Alföldre való elkerülésének útját a Dnyeper-Dnyeszter vidéki, az i. e. 6. sz.-ra jól keltezett leletegyüttesek jelzik. 3 9 Ez a vidék az, ahol az alföldi 6. századi, nem helyi tárgytípusok megfelelőit mind megtaláljuk. Az i. e. 6. sz. végén — 5. sz. első felében Thrákiában a hatalmi viszonyok teljesen átalakultak. Dareiosz perzsa uralkodó 513/512-es hadjárata után Thrákia perzsa uralom alá került, 4 0 s ez jelentős hatást gyakorolt a trákság kultúrájára, művészetére. Újabb erős keleti hatás érvényesülését jelentette a szkíták előrenyomulása Dobrudzsában az i. e. 5—4. sz.-ban. 4 1 A magyar Alföldön élt népesség kultúráját 3 3 Gallus- Horváth 1939, l-4.t.; Patek 1976, 337.; Patek 1986, 165 166. 3 4 Gallus- Horváth 1939, 9-21.t. 3 5 Popov 1930-31, 89.; Tonieva 1980, 5. 3 6 Wiesner 1963, 30. 3 7 Párducz 1973, 37. 3 8 Dusek 1974, 387.; Hansel 1974, 212. 3 9 Sramko 1983, 79. 1 0 Harmatta 1982, 1. " herein 1959, 7.
