Folia archeologica 38.

Kemenczei Tibor: A békéscsabai aranylemez

148 KEMENCZEI TIBOR ugyancsak jelentős számú, keleti eredetű elem gazdagította, azonban ezek korántsem voltak azonosak azokkal, amelyek a trák és dák-géta területekre eljutottak. A Kárpát-medence K-i felében előkerült emlékanyagban az erdős-sztyeppei, a sztyeppei szkíta kultúrkör korai, középső szakaszának tárgyai találhatók meg, míg Trákiában a keleti hatást legerőteljesebben az i. e. 5. sz. első felében a perzsa akhaimenida kultúra gyakorolta. Az i. e. 5. sz.-ra az alföldi népcsoportok a szkíta kultúrkör elemeit sajátjaikkal ötvözve már sajátos, egyéni kultúrát, kézművességet alakítottak ki. Keleti kapcsolataik akkorra már meglazultak, s csak kivételképpen jutottak el az Alföldre későszkíta típusú tárgyak. A görög világgal korábban is az Adriától az Északnyugat-Balkánon át vezető út kötötte össze az Alföldet,

4

2 s eddig nincs kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy a Fekete-tenger Ny-i partjai mentén, trák területen lévő görög műhelyek termékei eljutottak volna ide. Az i. e. 5. sz. második felétől az Al-Duna vidékén a dák-géta hatalom jelentősen megerősödött. Nyugati-északnyugati kapcsolatai kiépítésének egyik emléke lehet a békéscsabai lelet. Fezeknek a kapcsolatoknak meglétét tanúsítja néhány a kelta hódítást közvetlen megelőző időszakra keltezhető alföldi temetőben előforduló dák típusú agyagedény,

4

3 s talán ennek emléke a Tiszabenén (Bana) előkerült bronz hydria is.

4

4 A békéscsabai aranylemez tehát nem lehet a magyar Alföldön az i. e. első évezred kezdetétől folyamatosan fennálló, működő fémművességi műhely emléke, nem bizonyíthatja egy évszázados hagyományokkal rendelkező kultúra, művészet ottani meglétét. Új, idegen elem az alföldi, i. e. 5—4. sz.-i lakosság kultúrájában, de jelzi ennek a lakosság déli, délkeleti kapcsolatainak kiépítését ebben a korban. BIBLIOGRÁFIA ALEXANDRESCU 1983. Alexandrescu, P. Le groupe de trésors thraces du Nord des Balkans I. Dacia 27 (1983) 45-66. ALEXANDRESCU 1984. Alexandrescu, P. Le groupe de trésors thraces du Nord des Balkans II. Dacia 28 (1984) 85-97. ARTAMONOV 1970. Artamonov, AI. Goldschatz der Skythen. Prag — Leningrad 1970. BERCIU 1959. Bercin, D. О descoperire traco-sciticä din Dobrodgea si probléma sciticä la Dunärea de jos. SCIV 10 (1959) 7-48. BERCIU 1969. Berciu, D. Das thrako-getische Fürstengrab von Agighiol in Rumänien. BRGK 1969 (1971) 209-265. BERCIU 1974. Berciu, D. Contribution à l'étude de l'art Thraco-géte. Bucureçti 1974. BOTTYÁN 1955. Bottyán, A. Szkíták a magyar Alföldön. RégFüz 1 (1955). BuKOWSKi 1977. Biikowski, Z. The Scythian Influence in the Area of Lusitian Culture. Warszawa 1977. DUSEK 1974. Ditsek, M. Die Thraker im Karpatenbecken. S1A 22 (1974) 361 - 434. CHOCHOROWSKI 1985. Cbocborowski, J. Die Rolle der Vekerzug-Kultur im Rahmen der skythischen Einflüsse in Mitteleuropa. PZ 60 (1985) 294-271. 4

2 Szilágyi 1965, 388. 4

3 Partiriez 1943, 12.t.l2: Békéscsaba-Fcnyes; Gazdapusztai 1966-67, 47., l.t.2, 2.t.l: HódmezővásárhelyKishomok; Bottyán 1953, 21.

1.1: Nyíregyháza - Közvágóhíd; Ne'meti 1982, 5. kép 10, 6. kép 1, 10. kép 9: Szaniszló (Sanisläu). 4

4 Posta 1914, 17.