Folia archeologica 38.
Kemenczei Tibor: A békéscsabai aranylemez
146 KEMENCZEI TIBOR Megemlítjük még, hogy hosszúkás, ovális alakú arany dísztűk is kerültek elő Trákiában, Nesebäron. Ezek felső része azonban női fej alakú. Középső, lemezes részüket apró bütykökből álló díszítés borítja. Korukat az i. e. 3. századra határozták meg. 2 3 A felsorolt tárgyak egyike sem teljesen azonos formájú, díszítésű a békéscsabai lelettel. Egészében azonban ez a tárgy a legszorosabb rokonságot a trák ötvösségnek az i. e. 5— 4. századból származó emlékeivel árulja el. Ebben az időszakban két jelentős fémművességi központ működött Trákiában, a Balkán hegységtől D-re és É-ra fekvő területeken. Ezek a görög, iráni és szkíta művészet elemeit átvéve, 2 4 sajátos, egyéni művészeti stílust teremtettek meg. A békéscsabai aranylemez ennek a művészetnek a stílusát tükrözi. A halforma eredete az irániszkíta művészetre vezethető vissza, 2 5 az egész ábrázolásmód pedig a trák-szkíta művészet egyik kedvelt motívumcsoportjának, a fantasztikus keveréklényeknek körébe illik. Â trák művészet alkalmazta leggyakrabban az aranytárgyak felületét sűrűn beborító bütyök-, dudorsorokkal alkotta díszítést. Pontos analógiák híján nem dönthető el, hogy melyik trák fémművességi központ alkotása lehet a békéscsabai lemez, de nem zárható ki, hogy — más trákiai ötvösmunkákhoz hasonlóan — valamelyik Fekete-tenger melléki görög ötvösműhelyben készült. Az Alföld lakosságát az i. e. 5—4. sz.-ban nem fűzték erős kapcsolatok az ÉK -Balkánhoz, Trákiához. Az Alföldről e korból ismert leletanyagban lévő balkáni típusú tárgyak többsége az illírek lakta ÉNy-i Balkánról származik, illetve másrészről illír emlékek között találjuk meg az Alföldről átvett tárgytípusok többségét. 2 6 Ez a tény annál is inkább figyelemreméltó, mivel a régészeti, történeti irodalomban eléggé elterjedt az a nézet, hogy legalább a második évezred végéig, azaz a későbronzkorig visszanyúlóan trák népesség, illetve a trákokhoz sorolt dákság népesítette be a Kárpát-medence K-i felét, így az Alföldet is. 2 7 A trák és a dák nyelv különbözősége kizárja a két népesség azonosságát. A trák nyelv használata a Balkán hegységig terjedt el, onnan É-ra a Dél-Kárpátokig a dák, géta törzsek településterülete körvonalazható. 2 8 Ez a terület nagyjából fedi a későbronzkori és koravaskori pecsételt díszű kerámia használatának, készítésének központját. 2 9 A magyar Alföldön ettől teljesen eltérő régészeti emlékanyag került elő a második évezred végétől, amely részben a helyi népesség, részben pedig a közép-európai eredetű, árkolt díszű kerámiát készítő népcsoportok hagyatéka. 30 Nem fogadhatjuk el tehát azokat a nézeteket, amelyek a trák művészet előzményeit, kezdeteit az alföldi középsőbronzkorig, 3 1 illetve a koravaskorig 3 2 vezetik visz2 3 Venadikov - Gerassimov 1973, 190. kép 2 4 Bercin 1974, 179.; Alexandres си 1983, 45.; Venadikov- Gerassimov 1973, 99.; Vowel 1971, 190.; Luscbey 1983, 113. 2 5 Alexandrescu 1984, 90. 21 5 Pdrducz 1954, 63-65.; Chochorowski 1985, 248-251. 2 7 Dusek 1974, 361.; Sulimirski 1976, 131.; S^ddec^ky- Kardos 1983, 108.; Vékony 1986, 28, 31. 2 8 Harm at ta 1966, 111. 2 0 Hansel 1976, 118-190. 3 0 Trogmayer 1963, 85.; Kemenczei 1984, 86. 3 1 Hoddinott 1981, 52, 91. 3 2 Pittioni 1975, 115.