Folia archeologica 38.
Patay Pál: A Tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei
114 PATAY PÁL összeszűkült nyakú csészék, vödörszerű edények stb. 2 3 Egyidejűségük tehát kézenfekvő. Mivel pedig a Laánany kultúrát a kutatás a bodrogkeresztúrit követő időre keltezi, a Hunyadi-halmi csak fiatalabb lehet az utóbbinál. E tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy a Hunyadi-halmi kultúra elterjedése szinte pontosan fedi a bodrogkeresztúri kultúráét (30. ábra 1 — 2). Márpedig az nehezen képzelhető el, hogy akkor, amikor a bodrogkeresztúri kultúra még javában virult, valamilyen szomszédos vidékről (pl. délről) egy más kultúrájú nép hatolt volna be a törzs területére és egy ideig mozaikszerűen mellette élt volna. A fenti tények mellett azonban a tiszalúci ásatás leletanyaga is rávilágított arra, hogy a két kultúra nem azonos időben egymás mellett, hanem azonos területen egymást követően létezett. Vagyis a bodrogkeresztúri kultúra az életének kései szakaszában fellépő egyes elemeket nem a Hunyadi-halmi (vagy vele talán azonosítható Salcuta IV) kultúrától vette át, hanem azok a kultúra fejlődése során alakultak ki. A kultúra alapjában véve nem tűnt el nyomtalanul (a népe nem vándorolt el), hanem az új elemek dominánssá válásával átalakult. így érthető az is, hogy a bodrogkeresztúri kultúra kerámiájának több formája és eleme (a fentebb már említettek) továbbélt, míg mások, mint pl. a tejesköcsög, a gömbszelvényalakú csésze, a virágcserép alakú edény stb. elmaradtak. Ennek a folyamatos átalakulásnak tudható be az is, hogy a tiszalúci telep edénytöredékei között néhány a bodrogkeresztúri kultúra jellegzetes hálómintás díszítésével ellátott is akadt (23. ábra 1 — 3). Ugyanez a magyarázata annak is, hogy Tiszalúcon, vagy a pécskai Nagysánc legalsó rétegében nem is egy réztárgy került napfényre. 2 4 A bodrogkeresztúri kultúra intenzív fémművessége sem szűnt tehát meg, az is továbbélhetett a Hunyadi-halmi kultúrában. Éppen ezért nem tekinthető jogosulatlannak Ruttkay E. azon feltételezése, hogy a nehéz rézeszközök közül például a jászladányi típusú ellentett élű csákányok még az utóbbiban is használatban voltak. 2 5 A Hunyadi-halmi kultúra tehát a bodrogkeresztúriból alakult ki és a Kárpátmedence K-i felében a javarézkornak egy — utolsó — szakaszát önállóan töltötte ki. * Ki kell még térnünk röviden a Salcuta IV és a Hunyadi-halmi kultúra egymáshoz való viszonyára. Vitán felül áll, hogy a kerámiájuk sok eleme közös. Ilyenek elsősorban a pecsétlős fülek, az edények oldalának dudoros kiképzése, az ujjbenyomásos edényperemek, a függőleges lécek az edények oldalán. 2 6 Ugyanakkor a herkulesfürdői Pestera Hotilor e^— e 2 rétegeinek (ÍII Etappe) anyagában ugyancsak jelen vannak mindezek az elemek, 2 7 oly mértékben, hogy ezt az anyagot talán nem helytelen a Hunyadi-halmi kultúrába tartozónak tekinteni. (Vannak ugyan benne olyan formák és elemek, amelyek ismeretlenek a Hunyadi-halmon, Pécskán, vagy akár Tiszalúcon, azonban ezt a perifériális helyzetből eredőnek tekinthetjük.) Nem látjuk tehát megalapozottnak, miért nem tartja Petre Roman 2 3 Siska 1972, 32.5, 5.t.l4, stb., 31.k.l-4, 32.k.2-6, stb., 33.k.2, 8.t.4, stb., 4.t.2,9, stb., 31.k.4, 32.k.4 stb. 2 1 R os ka 1942, 275. к. 2 5 Kuttkay 1985, 153. 2 6 Bercin 1961, 135. к.2,6, 137.k.3, 139.k.2-8. 2 7 Roman 1971, 26.k.3, 27.к.1-4, 9-13, 20.к.3, 6-7, 25.t.l -14, 28.t.l-5.
