Folia archeologica 38.
Patay Pál: A Tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei
A TISZALÚC-SARKADI RÉZKORI TELEP 115 ezt egyidősnek a Salcuta IV kultúrával, sőt miért véli utóbbit idősebbnek még a herkulesfürdői II Etappe-nál (ej— e ] a rétegeknél) is, amely a bodrogkeresztúri kultúra В szakaszába tartozik? Az ő elgondolása alapján a bodrogkeresztúri kultúrának valószínűtlenül hosszú időn át kellett volna élnie. Egykorúsága ugyanis a rétyi (Reci) leletek alapján 2 8 a Cucuteni А — В kultúrával igazolt. Mivel ez a Gumelnita III kultúrával, utóbbi pedig a Salcuta III kultúrával egyidős, a bodrogkeresztúri nemcsak a Salcuta III és IV kultúra időszakát ölelné fel, hanem még az utóbbit követő Renie I — Il kultúra idejébe is be kellett volna nyúlnia. A Herculane III Etappe (= Hunyadi halmi kultúra) számára ekkor már csak a Cernavoda III kultúrával (valamint a bolerázi csoporttal) való egyidejűség maradna fenn. Azonban éppen Tiszalúc stratigráfiája tanúsítja, hogy annál feltétlenül idősebb. Ugyanakkor a Salcuta IV. kultúrát a Balkánon a Bubanj-Hum lb—II kultúrával párhuzamosítják (utóbbiba sorolja Todorovic a Hissar-i telep la és Ib rétegét, amelyek mindegyikében volt pecsétlős fülű kerámia 2 9). Ebből kifolyólag sem lehet tehát a Salcuta IV kultúra idősebb a bodrogkeresztúrinál — még а В szakaszánál sem — függetlenül ártól, hogy Bubanj-Hum Ia-t tekintjük egyidősnek a bodrogkeresztúri kultúrával — mint B.-Kutzián Ida 3 0 — vagy Bubanj-Hum Ib-t — mint I. Todorovic. 3 1 * Említettük, hogy a lelőhelyen a badeni kultúra bolerázi csoportjának leletei is megtalálhatók voltak. Az ásatás több szelvényében jelentkeztek a humusz-feltalajban, valamint néhány gödörben, de ezekben sohasem voltak 45—50 cm-nél mélyebben találhatók. Ebből következtetve a bolerázi csoporthoz tartozó népcsoport nem sokkal azután szállhatta meg a lelőhelyet, hogy a Hunyadi-halmi lakosság felhagyta a telepét, amikor a gödrök még nem voltak teljesen feltöltődve. A cserepek között gyakoriak a halszálkamintával díszítettek (29. ábra 1 — 2, 4—5), mások peremén ujjbenyomásos léc található, míg vannak belső oldalukon kannelúrázott táltöredékek is. Figyelemre méltó egy edény oldalának töredéke, amelyen női mellet utánzó 2 bütyök volt ujjbenyomásos léccel körülvéve (29. ábra 6.). Ez a kerámia lényegében különbözik a Hunyadi-halmi kultúráétól, mégis utóbbiban találunk néhány olyan elemet, amely a badeni kultúrában is előfordul. Ilyenek az edények egyfülű volta, a perem fölé emelkedő fülek, a kannelúrázás, az edények oldalából alig kiemelkedő függőleges lécek. Ide sorolhatjuk talán még azt is, hogy a Hunyadi-halmi kultúrának is vannak kétosztatú edényei. Felvetődik tehát az a gondolat, hogy bár a badeni kultúra nem képezi a Kárpát-medencében az újkőkortól a javarézkor végéig nyomon követhető autochton fejlődés egy újabb tagját, mégis a kialakulásában a Hunyadi-halmi kultúrának is lehetett szerepe. * 2 8 Sekély 1964. 124, 288. 2 9 Todorovic 1963, 1 - 3.t. 3 9 B.-Kutzián 1963, 542-544. 3 1 Todorovic 1963, 27-28.
