Folia archeologica 36.

V. Kocztur Éva: Adalék Solymár római kori történetéhez

80 V. KOCZTUR ÉVA szín ledózerolásával. Ezzel minden bizonnyal megsemmisült az épületek utolsó nyoma is. Csekély eredményeink ellenére azt feltétlenül döntőnek tartjuk, hogy a különböző időkben történt helyszínelések alkalmával összegyűjtött anyag kormeghatározása egyöntetű, azaz 1—3. század végéig datálható a kerámia. Zömmel azonban a 2. századra jellemző. (Részletezve 1. MRT Pest megyei kötetében Solymár 25/4 lelőhelynél.) A két szelvényben mutatkozó, rövid falszakaszok nem alkalmasak sem építészeti sem történeti következtetések levonására. A párhuzamosan futó falak jelenthetnek különböző periódusokat, egy esetleges megerősítést célzó építkezést. Mindenesetre tény, hogy alapozási mélységük azonos, mint már említettük, és a falazás technikája sem különbözik jelentősen. Az l-es falat az agyagba gondosabban beágyazott, nagyobb kövekből készítették, mint a 2-es falat. Kettős falazást a kelta szentélyek építésénél figyeltek meg Galliában,

9 de ott a szentély és a külső fal között több méter távolság van. Természetesen Solymáron nem hasonló az eset, csak mint érdekességet említjük meg. A mienkéhez hasonló, duplán futó falakat több ásatáson is megfigyeltek, mint pl. a Budafok VIII. épület e-f-g (2. periódus) esetében;

1

0 a kesztölci villa ásatásán vagy a balácai II. épület ötszögű helyiségének Ny-i oldalán, az 1984~es ásatás alkalmával.

1

1 Sajnos Solymáron már nem lesz mód eldönteni, hogy miből adódott ez a jelenség. Az 1978-as ásatás, mint látjuk, nem ad teljes bizonyosságot telep és temető összetartozásának kérdésében. Ezért gondoltunk arra, hogy az elkészült megyei topográfia adatainak felhasználásával, a jelenlegi kutatottság szintjén megkíséreljük összehasonlítani és értékelni ismereteinket, és így jutni közelebb kérdésünk megoldásához. V Mindenekelőtt feltétlenül hangsúlyozni kívánjak, hogy lelőhelyünk anyaga a 2. s^a^ad első feléből származó települést igazpl, melynek életét, a temető anyagának figyelembe vételével, a mar ko mann háborúk kezdetéig feltételezzekA Krautgarten területén feltárt kőépületek meglétét már a 2. század első felében indokoltnak látjuk, tekintettel a település fontosságára. Az Aquincum— Brigetio—Arrabona útvonal első állomása Aquincum után, Finály Gábor térképén, Solymár

1

2, mint „kétségtelen római útvonal állomása". A. Graf művében azonos módon fut a Brigetiot Aquincummal összekötő útvonal, bár itt Solymár nem szerepel a helynevek között.

1

3 Fentiek alapján tehát itt egy meglévő, korai településsel kell számolnunk, melynek létét a temető is igazolja. 9 De Вое, G., Le sanctuaire gallo-romain dans la plaine de Bieure à Mategne-la-Petite. Arch. Belgica 251 (Bruxelles 1982) 7. Fig. 3. 1

0 Nagy T., AntH 2(1948) 106. A felmérési rajzon a VIII. épület. 1

1 H. Kelemen M. szíves szóbeli közlése.; Khé Gy., Baláca (Veszprém 1912) 49. — 9. helyiség: Ny-i oldalon bejáratnak jelzett területen. 1

2 Finály G„ Arch. Ért. 23(1903) 164. 1

3 Graf, A., Übersicht die antiken Geographie von Pannonién. DissPann I, 15 (Budapest 1936) 96.