Folia archeologica 35.
Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)
ISTEN BÁRÁNYÁT ÁBRÁZOLÓ PECSÉT 155 lítási lehetőségünk nincs. A Porta Speciosa jelentőségét, ikonográfiái programját, III. Béla Jób érsekének szerepét Marosi Ernő tárgyalta meggyőzően. 75 Ez önmagában persze nem bizonyíték, csak azt igazolja, hogy a pecséthez hasonló Isten báránya ábrázolás nem volt idegen 111. Béla királyhoz. A kőemlékek tehát azt mutatják, hogy az Agnus dei ábrázolások a XII. sz.-ban tűnnek fel, de a XIII. sz. elejétől válnak nagyszámúbbakká. Még jobban mutatják ezt az Isten báránya ábrázolású gyűrűk. Bár több ilyen gyűrű került elő, de a tatárjárás előtti időből egyetlen egy sem származik. Ez tehát megerősíteni látszik a kőemlékekkel kapcsolatban mondottakat, viszont sokkal valószínűbb, hogy a gyűrűk ábrázolása a pénzek mintájára történt, tehát semmiféle kapcsolatban nincsenek az Adalbert pecséttel. 7 0 Mielőtt rátérnénk pecsétünk ideológiai jelentőségének tárgyalására, röviden össze kell foglalni a datálásra vonatkozó érveket. Biztos, hogy nem keletkezhetett a XIII. sz. első harmada után: ezt történeti és epigráfiai adatok egyaránt kizárják, így nem hathattak az ábrázolásra IV. Béla pénzei sem. Biztosra vehető viszont, hogy valamelyik Béla királyunkhoz kapcsolható. Közülük II. Béla mellett semmi sem szól, így őt figyelmen kívül hagyhatjuk. Az 1. Béla mellett felvethető fő érvek: 1.) Az egyetlen király, akit biztosan neveztek Adalbertnek. 2.) Az egyik legkorábbi Agnus dei-ábrázolású pénzt unokája verettette. 3.) Billoga mérete majdnem megegyezik bátyjáéval (de ábrázolása és felirata nem!) 4.) Szokatlan (Sigillum és genitivusban álló név) felirata megtalálható utódai (Salamon, ill. Szent László) billogán, ill. pecsétjén. Viszont ez a felirattípus megvan II. Géza és III. Béla bulláin is, tehát pl. III. Béla mellett épp úgy bizonyíthat. III. Béla mellett szól: 1.) Epigráfiailag a felirat csak a XII. sz. utolsó és a XIII. sz. első harmadára keltezhető megnyugtathatóan. 2.) A bárány lába belelóg a feliratba, és ott szóelválasztó szerepe van. (Ez különben annak a bizonyítéka is, hogy a pecsétkép és felirata nem egymástól függetlenül kerültek a billogra!) Ez ugyanis a XII. sz. második felében terjed el, valószínűleg Barbarossa I. Frigyes pecsétje hatására. 3.) A bárány Krisztus jelkép, uralkodói pecséten Bizáncban van ilyen, Béla Bizáncból jött. 4.) Az I. Bélánál már említett Sigillum felirat. 5.) Az Isten báránya ábrázolások hazánkban a XII—XIII. sz.-ban terjednek. A külföldi pecséteken és pénzeken nagyobb elterjedésük ugyanerre az időre esnek. Béla ifjabb királyra ugyanezek az érvek érvényesek a 3.—4.) kivételével. Mellette szól azonban még az is, hogy amennyiben az övé lett volna — egyedül neki lett volna módja friesachi pénzeket, vagy nagybátyjáét példaképként venni. Mégsem tarthatjuk ezt valószínűnek, nem hihető ugyanis, hogy apja engedte volna Krisztus szimbólummal való ábrázolását. Ezért a magam részéről „Adalbert" királyt III. Bélával azonosítom. Tudatában vagyok azonban annak, hogy egyelőre ez csak a rendelkezésemre álló adatokból a legelfogadhatóbb hipotézis, amelyet lehet, hogy később saját magam is módosítani fogok. Kérem azonban a hozzáértőket, hogy miután a pecsét most már közlésre került, szóljanak a kérdéshez hozzá. Hasonlóképp ingoványos talajra lépünk, ha a pecsét ideológiai tartalmával, az uralkodói jelvények során elfoglalt helyével foglalkozunk. Itt a helyzetet az is bonvolítja, hogy számos forrásmunka és irodalom nem hozzáférhető Budapesten. 7 5 Marosi E., ActaHA 17(1971) 171—229. 7 6 LovagZs., i. m. 221 -236.; F. Vattai E., ActaHA 12(1966) 42.
