Folia archeologica 35.

Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)

154 KuBiNYi ANDRÁS Mint látjuk, a pénzek ikonográfiája további bizonytalansághoz vezetett. Bonyolítja a helyzetet az Isten báránya-formájú szarvas, egyéb állat- és ember­alakok feltűnése az érmeken. Sajnos igaz, hogy a „pénzérmek szimbolikája nincs modernül-szisztematikusan átkutatva." e 8 Nos, a pecsét ikonográfiáját összehason­lítottuk két fontos hatalmi jelvény, a pecsét és a pénz ábrázolásával, éspedig azért, hiszen az Adalbert pecsét is hatalmi jelvény volt, eredményeink azonban bizony­talanok maradtak. Sajnos, a bárány ábrázolása művészettörténetileg nem kor­jelző, 61 1 ezt sem tudjuk datálásra felhasználni. (Legfeljebb egy látszik biztosnak, ami különben ugyancsak ikonográfiái probléma, hogy a zászlós Isten báránya ábrázolás mind az általam megtekintett pecsétek és érmek, mind pedig egyéb ábrázolásoknál nagyobb elterjedésre csak a XIII. században jut, de ez is csak azt bizonyítja, amit úgyis tudunk, hogy a XIII. sz. első harmada után nem készül­hetett pecsétünk.) Az Isten báránya pecsétek és pénzek mellett a középkorban számos helyen •és tárgyon megjelent: épületplasztikaként, kereszteken, kultikus tárgyakon, freskóként és kéziratokon, gyűrűkön, stb. 7" Felsorolásuk nem volna ugyan érdek­telen, de mivel a keltezéshez alig használhatók fel, ezért a rendelkezésünkre álló terjedelemre is tekintettel eltekintünk tárgyalásuktól. Két tárgycsoportra azonban külön ki kell, ha csak röviden is, térnünk, mert mindkettő előfordul Magyar­országon, éspedig viszonylag nagy számban. Az egyik az épületeken, és különö­sen a templomok timpanonain ábrázolt Agnus dei-k csoportja. Ugyanazt az ún. ravennai típust, azaz az oldalt álló, visszanéző bárányt találjuk rajta, mint pecsé­tünkön. 7 1 Ez a timpanontípus elsősorban a Délnyugat-Dunántúlon terjedt el, de ide sorolandó a szegedi ún. kőbálvány is. Bogyay megjelenésüket a XIII. sz. elejére teszi. 7 2 Itt csak a tényt regisztráljuk, еггк típusait, azok eredetét, és jelentés­tartalmát is figyelmen kívül hagyjuk. Az épületplasztikánál maradván előfordul az Agnus dei záróköveknél is. így pl. a pécsi Szt. Kereszt oltáron, amely XII. sz.-i, és a bárány — a pecséthez hasonlóan — körbe van foglalva, viszont nem lép ki a körből. 7 3 Sokkal döntőbbnek érzem az esztergomi Szt. Adalbert (!) székesegyház III. Béla-kori Porta Speciosajának nemrég Horváth István által talált zárókő töredékét. 7 4 Ez ugyanis hátsó lábaival kilép a körből, sajnos, egyéb összehason­Graus, F., Historiea 10(1965) 36., 138. j; Friedensburg, F., Die Symbolik der Mittelalter­münzen. Т. II— III. (Berlin 1922) 225—226. összegezése az Isten báránya érmekről teljesen semmitmondó. 6 9 Egybehangzóan ezt mondta Marosi Ernő barátom és Bogyay Tamás (München), aki 1983. július 21, 30. és aug. 25-i leveleiben szíves volt számos jó tanáccsal támogatni munkámat, amiért ezúton is köszönetet mondok. 7( 1 L. pl. az 53—54. j.-ben id. kézikönyveket. 7 1 Bogyay T., Regnum 1940—41. 98—99. 7 2 Uo. 114. A szerinte legidősebb zalaszentmihályfai timpanon (uo. 112.) esetében a régészeti kutatás és megerősítette ezt.; Valter ]., Művéd. 16(1972) 241—245. 7 3 Tóth, M., ActaHA 24(1978) 56.; Hajós G., Művtört. Ért. 15(1966) 191. 7 4 Horváth I., Esztergom Evlapjai 1979. 1С- 12.; Ua., Acta Arch. Hung. 32(19£C) 356—360.; Az esztergomi Szt. Lőrinc-templom Isten báránya záróköve rrár gótikus és nem véletlenül zászlós: Komárom megye régészeti topográfiája. MRT 5. (Budapest 1979) 74. t. 1.; A veszprémi Gizella-kápolnában levő zászlós Istenbáránya zárókő is későbbi, XIII. sz.-i. Balassa L.— Kralo­váns^ky A., Veszprém. (Budapest 1983) 64.

Next

/
Oldalképek
Tartalom