Folia archeologica 34.

Tibor Kemenczei: Szkíta kori edény lovasábrázolással

SZKÍTA KORI EDÉNY LOVASÁBRÁZOLÁSSAL Tiszaeszlárról 1947-ben egy szkíta kori hamvasztásos temetkezés leletei, egy agyagedény és egy vas lándzsahegy került be a Nemzeti Múzeumba.

1 Az edény vállán két bekarcolt lovasfigura látható (2. ábra). A kerámiára karcolt ló, lovasfigurák a Kaukázustól Nyugat-Európáig terjedő hatalmas területen számos kor emlékanyagában megtalálhatók. A Kárpátmedencéből bronzkori példákat is említhetünk már,

23 de időben közelebb állnak a tiszaeszlári edény korához a kelet-alpi hallstatti kultúra i.e. 7—6 századból származó edényein lévő karcolt ló, lovasábrázolások.

4 Ez a kultúrkör azonban Észak-Itália koravaskori ábrázoló művészetéből merítette motívumait,

5 kelet felé kapcsolatai kisebb jelentőségűek voltak/

1 Ugyancsak ismert volt a lóábrázolás a Kárpát-medencével délen szomszédos területek koravaskori lakosságának kerámiaművességében.

7 Az ottani Basarabi kultúra népének élénk kapcsolatai voltak a Kárpát-medence lakosságával.

8-9 Mindkét terület fémművességének formakészletében azonosak a „trák-kimmer" típusú tárgyak,

1

0 s ezek a sztyeppvidékről származnak.

11-1

2 Kiemelkedő darabjaik a lófej alakú bronz jogarok, lófej figurában végződő zabiák.

1

3 Ismeretesek lóábrázolások sztyeppvidéki bronzkori agyagedényeken és a közép-ázsiai sziklarajzokon is.

1

4 Ennek a keleti stílusú ábrázolásmódnak teljesen megfelelő párhuzamai a Tisza vidékén azonban nem kerültek elő. Lóábrázolással díszített urnák előfordulnak a közép-európai későbronzkori urnamezős és lausitzi kultúra,

1

5 s a koravaskori észak-lengyelországi arcos edények kultúrájának emlékanyagában.

16-1

8 Nyugat-Ukrajna területén a Wysocko kultúra leletei között találhatók ilyen díszű edények,

1

9 míg a Prut és Dnyeszter közötti vidékről a Saharna—Solonceny csoport egyik településén került elő karcolt lóábrázolásos kerámiatöredék.

2

0 Ennek a csoportnak a kora az i.e. 8—7. század.

20-2

2 A tiszaeszlári edény formájához hasonló, kettős csonkakúp alakú, öblös edényeket készített a Tisza vidéki későbronzkori fazekasság,

2

3 de készítettek ilyeneket a Kárpátoktól keletre a preszkíta, szkíta korban is.

2

4 Hasonló edényfülformák a Dnyeszter—Dnyeper vidéki erdős-sztyepp területén előkerült korai szkíta típusú korsókon, csészéken gyakran előfordulnak.

2

5 Ez a kerámiatípus megtalálható a kárpátalji szkíta kori csoport leletei között,

2

6 távolabb pedig az észak-alpi urnamezős kultúrkör kerámiaművessége készített hasonlókat.

2

7 A karcolt lóábrázolás és az edényforma együttesen a Dnyeszter felső folyásának vidékéről eredőnek határozza meg azt a mintát, amely nyomán a Tisza vidéki fazekas megformálta a tiszaeszlári edényt. A bekarcolt motívumokkal díszített edények a Tisza vidéki szkíta kori fazekasság nem gyakori, de ismert kerámiatípusai voltak.

2

8 Geometrikus karcolt mintájú edények a prészkíta, Basarabi típusú emlékanyagban is megtalálhatók.

29 A szkíta kori karcolt motívumok egy részét írásjeleknek határozták meg.

30-3

1