Folia archeologica 34.

Tibor Kemenczei: Szkíta kori edény lovasábrázolással

SZKÍTA KORI EDÉNY 71 Ilyen díszű edényeket több helyről származó szkíta kori leletek között találunk: Tiszalök (3—4. ábra)*'

1 Tápiószele (5—8. ábra)

y

:

a Tiszavasvári—Csárdapart (9. ábra)** Gesztely—Hernádkak (11. ábra 5)?

ъ Szirmabesenyő környéke (11. ábra ó),

3l

] Alsótelekes,

;!

7 Békéscsaba—Fényes,

3

8 Csanytelek,

3

9 Nyíregyháza— Vágóhíd,

1

0 Szabadszállás,

4

1 Tiszavasvári—Csárdapart,

4

2 Szentes—Vekerzug.

43 A Prut—Dnyeszter vidéki preszkíta kerámia gyakori motívuma a karcolt háromszög-, ék alakú minta.

4

4 Az Alsótelekesen feltárt temető agyagedényei az erdős-sztyepp 7—6. századi kerámialeleteivel mutatnak rokonságot.

4

3 Ezek kézzel formált agyagedények, míg a korongolt kerámia nem keltezhető korábbra mint az i.e. 6. század közepe.

4

r' A svasztika mintával

4

7 díszítette edények előfordulnak a kelet-alpi hallstatti kultúrkör leletei között is,

4

8 de a Tisza vidékre a Dnyeper vidékéről

4

9 juthattak el. A minta Kárpát-medencei feltűnésének időpontját az erdélyi Fürményesen (Firminis) talált, az i.e. 6. század első felére keltezhető tőr, akinakész határozza meg.

5

0 A svasztika és rombusz alakú díszítőelem (3—4. ábra) a föld termékenységének, a napnak a szimbóluma lehetett.

5

1 A Kárpát-medence keleti felében a hullámvonal mintát a későbronzkori fazekasok előszeretettel alkalmazták,

5

2 a preszkíta korban azonban alig fordul elő.

5

3 Jól ismert ez viszont a Prut- Dnyeszter vidék preszkíta korú agyagedényein.

54 A szkíta kori anyagban főleg korongolt kerámián fordul elő. A Prut—Dnyeszter vidékén a korai szkíta típusú leletekkel együtt előkerült korongolt edények

55 valószínűvé teszik, hogy azon a területen át juthatott el a Fekete-tenger melléki Olbia görög fazekasműhelyeitől átvett edénykorongolási technika.

5

6 A korongolt kerámia megjelenésének az i.e. 5. századra való keltezését

5

7 az újabb leletek alapján az i.e. 6. század közepére, második felére lehet módosítani.

5

8 A Duna—Tisza vidéki szkíta kori geometrikus kerámiamotívumokról összegezve a következőket állapíthatjuk meg: a kézzel készült edényeken levő ék alakú, háromszög-, rombusz formájú és svasztika minta az erdős-sztyepp területéről származhat. Első alkalmazásuk a szkíta kor első szakaszára keltezhető. Ennek az időszaknak a kezdetét a Dnyeper vidéki keleti elemek megjelenésétől, az i.e. 7. század közepétől számítják a Kárpátok előterében, a Prut— Dnyeszter középső folyásának vidékén.

5

9 Az i.e. 6. század második felében a korongolt kerámia elterjedése jelzi a Duna—Tisza vidékén a szkíta kor második szakaszának kezdetét. Á hullámvonal alakú motívum, s az egyes geometrikus jelek elterjedése is erre a korszakra esik. A tiszaeszlári lovasábrázolásos korsót a szkíta kori karcolt díszű kerámia első csoportjába soroljuk, s ennek megfelelően az i.e. 7. század vége—6. század közepe közötti korra keltezzük.