Folia archeologica 31.
Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben
ARANYÉKSZEREK 171 8. ábra Konstantinápoly, VII. század (M.C. Ross után) Abb. 8. Konstantinopel, 7. Jh. (nach M.C. Ross) Az ismeretlen lelőhelyű arany lelet töredékes fülbevalói korhatározóak. A karikán levő, gyöngy felfűzésére szolgáló sodrony, a csüngőrész sokszögű aranytagja a VII. századi bizánci eredetű fülbevalók jellegzetessége. A préselt boglárpár a fülbevalókkal együtt jutott a Nemzeti Múzeumba, feltehetően egy sírból kerültek elő. 12. Fülbevaló arany csiingőrésze — Kiskőrös (5. ábra 12a — с). A csüngőrész vétel útján került a Nemzeti Múzeumba. 3 4 A fülbevalókarika hiányzik. A csüngőrész hurokkal kezdődik, melyhez vízszintesen álló, egyik végén nyitott henger csatlakozik. A henger kőbetétje hiányzik. A hengerhez kétsoros granulációval lemezgömb kapcsolódik, mely alul arany drótban végződik. A drót végén igazgyöngy. A fenti fülbevaló csüngőrész eddigi ismereteink szerint páratlan a hazai népvándorlás kori emlékanyagban. Hasonló csüngőjű fülbevalót M.C. Ross közöl Rómából a Piazza della Consolazione kincsből, melyet az V. századra keltez. 3 5 A kiskőrösi csüngőrészt nagy gömbös avarkori fülbevalóval együtt adták el, melynek használati ideje a VI. század végére, VII. század első harmadára tehető. Feltehetően e korszakból származik, ill. jutott avar területre a bizánci eredetű fülbevaló is. 3 4 Vétel Pest vármegye alispánjától. Őrzési helye: MNM Régészeti Osztály Népvándorlás kori Gyűjtemény. Ltsz.: 49/1904.2. N 660. Súly: 3,01 g. 3 5 Ross, M.C., i.m. III.t.E.; A füllel ellátott, vízszintesen álló, henger alakú csüngőket a VI. századi kunágotai leletben is megtaláljuk. A 3 db kis kőbetét nélküli aranycsüngő az ovális füstopál csüngővel együtt ugyanúgy egy nyaklánc díszei lehettek, mint ezt a VI —VII. századi merszinai kincs egyik láncán látjuk: Bank, A.V., Vizantijskoe iskusstvo v sobraniah Sovetskogo Sojuza. (Leningrad — Moskva 1965) 103. a-b kép.
