Folia archeologica 31.
Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben
172 Sz. GARAM ÉVA 13. A gácsi lelet — Gács (Halic, Csehszlovákia). Vétel útján jutott a Nemzeti Múzeumba az arany nyakláncból és két pár fülbevalóból álló lelet, 36 melyet már Hampel közölt. 3 7 a) Arany fülbevalópár (7. ábra 1 — 2). Hurkosán kapcsolódó arany fülbevalókarika, melyhez 4 — 5 nagyszemű granulációval gyöngydrótot utánzó, öntött kerek csüngőrész kapcsolódik, a mezőben keresztalakban gyöngydrót díszítéssel. A karika pereméhez 3 — 3 csoportban háromszög alakú granulációs dísz csatlakozik. b) Arany fülbevalópár (7. ábra 3 — 4). Hurkosán kapcsolódó arany fülbevalókarika, melyhez 3 — 3 nagyszemű granulációval gyöngydrótot utánzó öntött, kerek, keresztáttöréses csüngőrész kapcsolódik. c) Arany lánc (7. ábra 5). Aprószemű aranylánc 6 tagban, melyeket hosszúkás, kettős csonkakúp alakú aranylemez gyöngyökkel díszített aranydrót kapcsol össze. A lánc zárótagja két kerek, stilizált madáralakkal áttört lap, melyek hosszú fülű hurkos kapoccsal zárják a láncot. 14. Arany fülbevalópár - ismeretlen lelőhelyről (6. ábra 4 — 5). A fülbevalópár a Nemzeti Múzeum régi anyagából származik. 3 8 Arany fülbevaló karikák. A karika vastagabb végén a gácsi fülbevalókéhoz hasonló aranydrót tekercselés. Az üres mezejű, karika alakú csüngőrész 3 — 3 nagyszemű granulációval kapcsolódik a fülbevalókarikához. A gácsi lelet és az ismeretlen lelőhelyű fülbevalópár a bizánci koraközépkori ötvösművészet legszebb darabjai közé tartozik. Az arany — vagy üveggyöngyökkel tarkított, kerek zárótagos aranyláncok gyakoriak a VI — VI I. századi bizánci ékszeranyagban. Konstantinápolyban találták azt a VII. századi gyöngydíszes láncot (8. ábra 1), melynek tiszta rajzolatú zárótagja a gácsi lánc kapcsolójának jó analógiája. 3 9 Herakleiosz solidusával (610 — 641) együtt került elő az a Konstantinápolyból vagy Szíriából származó kincs, melyben a gácsi fülbevalók párhuzamait találjuk. 4 0 M.C. Ross egy másik, hasonló fülbevaló kapcsán, mely feltehetőleg Szíriából származik, idézi a Hampel által közölt gácsi fülbevalókat is, megemlít egy Szicíliában szintén Herakleiosz éremmel előkerült fülbevalót is és megjegyzi, hogy ezek a fülbevalótípusok a bizánci császárság határain és hatósugarán belül a VI—VII. században nagyon kedvelt ékszerek voltak. 4 1 3 6 Vétel Redlich Ármintól. „Előkerült a Forgács grófok gácsi birtokán, Salgótarján mellett" — valójában Gács Losonczhoz fekszik közel. A fülbevalók a MNM Régészeti Osztály Népvándorlás kori Gyűjteményében vannak. Ltsz.: 75/1878.1-2. N 354. Súly: 7,8; 7,3 g., 75/1878.3-4. N 214-215. Súly: 7,6; 7,5 g. A láncot a római kori gyűjtemény őrzi, ltsz.: 75/1878.5. 3 7 A gácsi leletet Hampel J. közli, de a fülbevalók és a lánc nem együtt szerepelnek, a lelőhely pedig ismeretlenként van megjelölve. Hampel, J., i.m. II. 338, 373. fig. 999., 389. fig. 1059., III. 259. t.2., 281. t.5. A lelet összetartozását, mely jelenleg két gyűjteményben van, Kovrig Ilona fedezte fel. Az állandó régészeti kiállításon a lelet már újra együtt szerepel. 3 8 Őrzési hely: MNM Régészeti Osztály Népvándorlás kori Gyűjtemény. Ltsz.: 62.155.69. N 212-213. Súly: 8,25; 8,53 g. 3 9 Ross, M. С., i. m. VIII.t.4a. 4 0 Uo. 10-11., XIV.t.G. 4 1 Uo. 67.
