Folia archeologica 29.
T. Dobosi Viola: A pattintott kőeszközök nyersanyagáról
PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK 17 Tarcal-Citrombánya felsőpaleolit lelőhelyen néhány eszközt találtunk, melyek opálosodott riloittufából készültek. Kívül porózus, mély narancssárga, belül tömör, üveges fényű, mély kagylós törésű mag. Nagyon könnyű. Ostoros-Kácpa mindhárom mintája szénült növényi törmeléket tartalmazó hidrokvarcit. A minták csoportosítása a következő szempontok szerint történt: Л) Tűzkövek 1. szöveti jellemzők alapján hasonlók 2. radiolariás típusok 3. opált nagyobb mennyiségben tartalmazók 4. üreges szerkezetűek 5. szénült, kovásodott növényi maradványokat tartalmazók. В) Kőzetek. A) 1. A szöveti jellemzők alapján hasonló nyersanyagok között a legváltozatosabb színű, fényű, kissé áttetsző vagy teljesen átlátszatlan, jól vagy kevésbé jól megmunkálható minták voltak. Úgy tűnik, hogy a csoportosítás kőzettani szempontjai közül a mindennapi gyakorlatban ez nem használható. 2. Radiolariás típusoknak öt csoportja van: a) világos szürke, selymes fényű, barna patinája van (Andornaktálya 1.) b) sötét acélszürke, igen tömör, homogén, teljesen átlátszatlan (DemjénPünkösdhegy 2-4, Eger-Kőporos 9.) c) zöldes- vagy világos szürke (Arka 1, Andornaktálya 5, Ságvár 1.) d) itt van az egyetlen, eddigi kritériumnak megfelelő, sötét májbarna színű radiolarit (Ságvár 2-3, Eger-Kőporos 7.) e) eddig jáspisnak szerepelt sötét sárga színe miatt (Arka 2.) 3. Opált nagyobb mennyiségben tartalmaz a Korlát 1. minta, Eger-Kőporos 6, 8; illetve a Demjén-Hegyeskőbérc 4. minta. 4-5. A két csoport összevonható, mert az üreges szerkezetűek és szénült növényi maradványokat tartalmazó minták hidrokvarcitok. (Arka, Korlát, Mályi, Tarcal, Ostoros mintái). A Bükk déli peremén nagy kiterjedésű, nagy vastagságú neogén vulkáni eredetű összeletek vannak, így feltehető, hogy ugyanúgy, mint Árkán, Korláton vagy Tarcalon, a déli Bükk lelőhelyein sem helyi, hanem hozott nyersanyag volt. B) Kőzetek. Vulkáni tevékenységgel kapcsolatosak: 1. Riolittufa, riolit-ártufa a demjéni két lelőhelyen került elő. Eszközök készítésére nem alkalmas. Eredete a Bükk vagy Tokaj lehet, ez esetben helyi származású. 2 7 2. Opál Tarcalon, opálosodott riolittufa szintén Eger környékére koncentrárálódik: Demjén, Eger, Ostoros. Helyi eredetű. 2 7 Kovács L., i. m. 153.; Schréter Z. szerint az alsó miocénben erőteljes vulkáni tevékenység eredménye a Bükk déli peremén két vonulatban húzódó riolittufaösszlet. Az egyik vonulat: Eger-Noszvaj-Cserépfalu; a másik: Demjén-Szomolya-Kisgyőr. - 3. ábra: a riolittufa kb. 50 km hosszan és 4-10 km szélességben húzódik. Demjén-Hegyeskőbérc maga is riolittufa-kúp. 2 Folia Archaeologica 1978
