Folia archeologica 26.

Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai

HONFOGLALÁS KORI KERÁMIÁNK KELETI KAPCSOLATAI JM ESTERHÁZY KÁROLY A honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának vizsgálata során számos alkalommal felvetődött a IX. századi vagy korábbi előzmények kérdése. Honfoglalás kori emlékeink keleti párhuzamait elsőként Pósta Béla igyekezett felderíteni,

1 majd Fettich Nándor kísérelte meg újabb adatok bevonásával történetileg is értékelni X. századi leleteink oroszföldi kapcsolatait.'

2 Az ő ösztönzésére írták meg könyvüket A. Zakharov és V.Arendt orosz kutatók, akik az 1900-ban Verhnye Szaltovoban részben feltárt temetőt a IX. századi magyarság hagyatékának határozták meg.

3 A szaltovoi leletek és a honfoglalás kori emlékek kapcsolata, egyáltalán a szaltovo-majaki kultúra népeinek kérdése sokáig vitatott volt.

4 Ma már 1 Posta В., Régészeti tanulmányok az Oroszföldön. (Bp.—

Leipzig 1905) 2 Fettich N.. Sz 67(1933) 373—374.; Ua., Arch. Ért. 45(1931) 60, 69.; Ua., A honfoglaló magyarság fémművessége. AH 21. (Bp. 1937) 45—49. 3 Zakharov, A. A. — Arendt, V. V., Studia Levedica. AH 16. (Bp. 1935) 43, 72. 4 Fettich N. nyomán, aki számos szaltovói emléket magyarnak tartott, elfogadták a szaltovoi kultúra és a magyarság szoros kapcsolatát: Deér /., A honfoglaló magyarság. A magyarság őstörténete. (Bp. 1943) 147.; C^eglédy K., MNy 41(1945) 54.; Vernadsky, G., Áncient Russia. (New Haven 1946) 239—240.; Molnár E. pedig a vorobjevóit tartotta magyarnak; Problemii etnogeneza i drevnej isztorii vengerszkoj naroda. StuHi 13. (Bp. 1955) 117.; Az orosz kutatók közül ezen a véleményen volt Sramko, B. A., Drevnoszti szeverszkogo Donca. (Harkov 1962) 288.; László Gy. egyetemi előadásaiban hívta fel a figyelmet e nézet tarthatatlanságára. M. I. Artamonov már 1935-ben kifejtette nézeteit a szaltovói kultúráról: A. Zakharov und W. Arendt, Studia Levedica. (ism.) P1DO 1935:9—10. 243—246.; Alán eredetűnek tartotta a szaltovói kultúrát S^picin, A. A., Isztoriko-archeologicseszkie raziszkanija I. Iszkannüje obitateli Dona i Donca. Zsurnal Minisztersztva narodnogo proszvescsenija 19(1909) január. 72.; Idézi Ejapuskin, I. I., Pamjatniki szaltovo-majackoj kulturü v baszszejne r. Dona. MIA 62. (Moszkva 1958) 86, 88.; A magyar irodalomban azonban az alán származtatás újabb elképzelése hatott csak: Merpert, N. Ja., О genezisze szaltovszkoj kulturü. KSzIIMK 36(1951) 14—30.; Erdélyi I., Arch. Ért. 87(1960) 169.; Perényi ]., StuSl 2(1956) 1—29.; Ua., A magyarok és a keleti szlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. Magyar—orosz történelmi kapcsolatok. (Bp. 1956) 3. A szaltovói kultúra eredetének kérdésében a ma általánosan elfogadott nézetet M. I. Artamonov fogalmazta meg: Isztorija Hazar. (Leningrad 1962) 312—313, 344., mely szerint a szaltovói kultúra az elterjedési területén élt alán és bolgár—török népekhez köthető. Artamonov kutatásaihoz kapcsolódik Ljapusin, I. I., i. m. 137—138. és Pletneva, A. munkássága: Ot kocsevüj к gorodam. MIA 142. (Moszkva 1967) 4—8., magyar részről pedig Fehér G., StuSl 5(1959) 293—300.; Bartha А., А IX—X. századi magyar társadalom. (Bp. 1968) 23—25, 125, 145. 7*