Folia archeologica 26.

Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai

100 MESTERIIÁZY KÁROLY biztosan állíthatjuk, hogy a IX. századi magyarság e kultúrának csak néhány elemét vette át.

5 Másrészt néhány, korábban szaltovoi eredetűnek vélt kapcsolatról kiderült, hogy nincs köze a szaltovoi kultúrához,

0 vagy a szaltovoi kultúrán kívül máshol is előforduló jelenségről van szó.

7 Honfoglalás kori emlékeink keleti elemeit vizsgálva a kutatókat újabban a kabarok hagyatékának meghatározása is foglalkoztatja. Ez a kérdés részben összefonódik a szaltovoi kapcsolatok kutatásával,

8 részben pedig önállóan jelentkezik régészeti és történeti irodalmunkban.

9 A szaltovoi kultúra és a kabar emlékek összekapcsolásának az a felismerés az alapja, hogy a szaltovoi kultúra a Kazár Kaganátus népeinek,

1

0 így a kabaroknak is anyagi műveltsége. A kabarok magyarországi régészeti hagyatékát Györffy György a Felső-Tisza-vidéki klasszikus honfoglalás kori leleteinkben vélte felismerni.

1

1 Régészeink közül — Györffy nyomán — elsőként Dienes István kapcsolta a Szabolcs megyei X. századi magyar anyagot a kabarokhoz.

1

2 A kabarság népi összetevőivel újabban

1

3 Györffy György és Czeglédy Károly foglalkozott. Ezek közül a horezmi kálizok jelentőségét kell kiemelnünk, akik a kora Árpád-kori Magyarország gazdasági életében és hadszervezetében jelentős szerepet játszottak.

1

4 Györffy Gy. szerint a kabarok részét képező kálizok a honfoglaláskor kerültek Magyarországra.

1

5 Czeglédy K. viszont .irta figyelmeztet, hogy az eredetileg iráni nyelvet beszélő kálizok török nyelvű népek (besenyők, kúnok) között is megtelepedtek, és velük együtt, későbbi időben is kerülhettek hozzánk töredékeik.

1

6 A kazár—kabar—káliz politikai viszonyok és a szaltovoi kultúrának, mint a Kazár Kaganátus népei anyagi műveltségének összekapcsolása vezette Kiss Attilát és Dienes Istvánt arra a következtetésre, hogy honfoglalás kori kerámiánk egy ritka típusának előzményeit a szaltovoi kultúrán belül keresse.

1

7 5 Pl. cserépüstök: Fehér G., i. m. 297—300.; Méri I., Árpád-kori népi építészetünk feltárt emlékei Orosháza határában. RF II:12a (Bp. 1964) 54., 18. j. — településszerkezet és gazdasági épületek: uo. A honfoglaló magyarság fémművességét nem lehet levezetni a szaltovoi kultúrából, ahogy Fettich N. vélte: Sz 67(1933) 371—374.; Bar/ha A., i. m. 23—25. 7 A szaltovoi kultúra emlékei, elsősorban a veretes övek, a szaltovoi kultúra elterjedési területének északi peremén élő szláv népeknél, volgai bolgároknál, sőt az északabbra lakó finnugor népeknél is előfordulnak. 1974-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében tanulmányozhattam D. T. Berezovec ezideig közöletlen szaltovoi ásatási anyagát. Az egyik katakombából (1961. évi ásatás, 13. katakomba) három db ugyanolyan bronz fűrész alakú függő került elő, amilyeneket Dienes I. mutat be Szakonyból és J. A. Halikova Tankejevkából. Dienes I., A honfoglaló magyarok. Hereditas. (Bp. 1972) 48. (a továbbiakban: Hereditas); Halikova, ]. A., HMÉ 1(1973) 7. ábra. 8 Dienes I., Hereditas. 82.; Kiss A., MFMÉ 1969:2. 177. 9 Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 119—126. 1

0 Artamonov, M. I., Iszt. Hazar. 313—316.; Pletneva, S'z- A., i. m. 8. 1

1 Györffy Gy., i. m. 122. 1

2 Dienes I., Honfoglaló magyarok. A kisvárdai vár története. (Kisvárda 1961) 103, 132— 137. 1

3 A kabar—káliz kapcsolatokat már Panier Gy., A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I. (Bp. 1899) 166. és Nagy G., Ethn. 22(1911) 220—222. is felvetette. 1

4 Györffy Gy., i. m. 51—52. 1

5 Uo. 51. l

u Czeglédy K., Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről. NyÉ 70. (Bp. 1970) 257— 259. 1

7 Dienes I., Hereditas. 82.; Kiss A., i. h.