Folia archeologica 26.

Cserményi Vajk: Antik kultúra és művészet a Fekete-tenger északi partvidékén cimű kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

ANTIK KULTÚRA ÉS MŰVÉSZET KIÁLLÍTÁS A kiállításon a boszporuszi királyság kisebb városaiból származó emlékekkel is megismerkedhetünk. Az ázsiai Boszporusz legfontosabb városa Phanagoreia volt, amelyet a Kuban folyó torkolatánál teosi görög telepesek alapítottak az i. е. VI. sz.-ban. Nemrég vízalatti kutatásokkal sikerült megállapítani, hogy a város jelentős részét jelenleg víz borítja. Phanagoreia környékén i. е. IV. sz.-i templom romjait tárták fel, amelyben sok, kultikus rendeltetésű terrakotta került elő. A várost kurgán-temetők határolják. Az egyik női sírban találták azt a híres alakosedény-együttest, amelynek darabjai, többek között, a kagylóban levő Aphrodité, Niké, szfinx és szirén. Chersonesost az i. е. V. sz végén alapították a pontusi Hérakleiából származó görögök. Az ásatások felszínre hozták a jól fennmaradt erődfalakat, tisztázták a város utcarendszerét és feltárták a temetőt. Az i. е. IV—II. sz.-ra keltezhető lakónegyedek feltárásakor a görög anyaországban készült márványszobrok töredékei kerültek elő, többek között egy Dionysos-fej is. Érdekesek számunkra az i. e. IV—

III. sz.-i sírkövek, melyek többszínű festéssel és különböző jelvények domborműves ábrázolásával díszítettek. A hellenizmus korában különösen a kisplasztika virágzott. Több műhelyt tártak fel a város területén, amelyekből terrakották készítésére használt negatív formák is előkerültek. A legelterjedtebb ábrázolások közé Démétér-, Dionysos-, Aphrodité- és Thanatos szobrocskák, valamint bacchikus maszkok tartoztak. Chersonesos az i. е. II. sz. végén elvesztette önállóságát, először szkíta, majd római fennhatóság alá került, de önkormányzatát mindvégig megőrizte. A Fekete-tenger északi partvidékének sztyeppei kultúráját a szkíta és szarmata kurgánok leletanyaga, valamint a népvándorlás kori emlékanyag szemléltette a kiállításon. A feltárt kurgánok leletei közül elsősorban a jellegzetesen ún. szkíta állatstílusú tárgyak érdemelnek figyelmet. A szkíta állatstílus korai alkotásaira e. VI—V. sz.) a kompozíciók realizmusa jellemző. A kiállításon különböző tárgyak mutatják a korai stílus jellegzetességeit: nívósán faragott csont zabla pofarudak és szíjbújtatók, szarvast és ökörfejet ábrázoló póznavégek, különböző állatok alakját utánzó bronz lószerszám-díszek, szarvas, párduc és madár alakú arany ruhadíszek. Az i. е. IV. sz.-ban a görög mitológia hatására a szkíta művészetben megjelennek az anthropomorph ábrázolások. Az i. e. III. sz.-ban a szarmaták elűzték a szkítákat, s a kiállításon szereplő emlékanyag gazdag kultúrájukat szemlélteti. A novocserkaszki kincslelet egyedülálló példája a szarmata állatstílusnak. A kiállítás a hun korszak emlékeinek bemutatásával zárul.