Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
114 MESTERHÁZY KÁROLY vetélkedés, lázadás elbukása következtében kénytelenek elhagyni Horezmet. Figyelemreméltó, hogy ugyanez a népcsoport, legalábbis részben, ugyanezen okból válik ki a Kazár Kaganátusból is, és csatlakozik a magyarokhoz. A magyarországi régészeti leletek alapján a fegyveres vezető- és középréteghez tartoztak. Minthaelérték volna céljukat ? Így nem fogadhatjuk el Artamonov érvelését, mely szerint a kazár források hallgatása az események meg nem történt voltával lenne egyenlő; 5 1' 2. A Kazár Kaganátusból elmenekült kabarok csak részben azonosak a kálizokkal. 5 7 Ezt az azonosítást Artamonov nem fogadja el, részben azzal az indokkal, hogy a magyar történetírás a kálizokat nem a kabarokkal, hanem a Taksony idejében beköltözött bolgárokkal azonosítja. Artamonov e ponton viszont egyetlen magyar kutatóra sem hivatkozik. 5 8 Ezzel szemben az újabb magyar történeti kutatás a kálizokat a kabarok részének tekinti, akik a honfoglalás idején költöztek a Kárpát-medencébe. 5 9 Ezért teljesen jogos a kabarok ill. a kálizok hitvilágának judaista, keresztény, pogány, muzulmán elemeiről beszélni, melyről mind történeti, mind régészeti forrásaink is tanúskodnak; 0 0 3. Tolsztov erősen épít a Kézainál fennmaradt hagyományra, mely szerint Aba Sámuel anyai ágon horezmi származású. 6 1 Ezt a hagyományt Artamonov megalapozatlannak tartja. 6 2 Ezzel szemben Györffy György is jelentőséget tulajdonít e származtatásnak. Annál is inkább, mert Anonymus az Aba nemzetség őseiként számontartott Ed-et és Edömen-t a Kievnél csatlakozott kun vezérek közül valónak mondja. Történetírásunk pedig már régóta azonosnak tekinti Anonymus kunjait Konstantinosz kabarjaival. 1 3 A Kazár Kaganátuson belül a 820—830 közötti években 6 4 beháború zajlott le, melynek eredményeképpen a lázadók vereséget szenvedtek. Egyeseket kivégeztek, mások pedig elmenekültek a magyarokhoz — írja Bíborbanszületett Konstantin. 6 5 Ez azt jelenti, hogy a kazároktól elmenekült elemek, akiket a magyarok „holmi kabarok"-nak, azaz lázadóknak hívtak, a honfoglalásig kb. 70 éven át együtt éltek a magyarokkal. Ennyi idő elegendőnek látszik egy kerámiatípus átvételéhez is. És valóban, honfoglalás kori köznépi temetőinkben is feltűnik bordázott nyakú edényünk, pl. Halimbán három sírban is. Feltűnő azonban, hogy viszonylag későn, a temető második periódusának sírjaiban fordul elő. A másik, figyelemre méltó jelenség, hogy csak egy példány kivitele közelíti meg a jobb minőséget, a másik kettő kirívóan gyenge és formátlan darab. A magyarság fazekas gyakorlatától eléggé idegen volt ez a forma, s meghonosodása ellenére sem terjedt el nagyon. Ahogy a magyarsághoz a csatlakozott kabaroktól került át ez az edénytípus, ugyanúgy nem tartozott a szaltovoi kultúra saját kerámiai anyagához sem. A szal5 6 Artamonov, M. /., Iszt. Hazar. 285. 5 7 Tolsztov, A. P., i. m. 233. Ez csak részben felel meg a valóságnak. 5 8 Artamonov, M. 1., Iszt. Hazar. 286. 5 9 Györffy Gy., i. m. 51—53.; Czeglédy K., Az Árpád-kori . . .254—255. 6 9 Tolsztov, P., i. m. 233.; Kiss A., Acta Arch.Hung. 22(1970) 341—349. gazdag irodalommal. 6 1 Tolsztov, A. P., i. m. 233.; Ua.-, Horezmijszkaja genealogija Szamuila Abü. SzE 1947.1: 104-107. 6 2 Artamonov, M. I., Iszt. Hazar. 286. 6 3 Györffy Gy., Krónikáink és a magyar őstörténet. (Bp. 1948) 49, 144, 125.; Ua., Tanulmányok ... 44, 46. 6 1 Artamonov, M. 1., Iszt. Hazar. 324, 328.; Fodor 1., SzA 1969:4. 287—288. 6 5 Bíborbanszületett .. . 175.
