Folia archeologica 24.
Pálóczi-Horváth András: A magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzete
MAGYARORSZÁGI KUNOK 245 Ferenc 1905-1906-ban Öttömösön ásatott, 3 1 Szabó Kálmán és Papp László pedig egész sor ásatást folytatott a két világháború között Kecskemét környékén, a török korban elpusztult kun falvak területén. 3 2 Sajnos egyik temető feltárása sem teljes, ezért a következtetések is korlátozott érvényűek, de úgy látszik, hogy ezeken a helyeken a XIV. század közepén-végén kezdődtek a temetkezések, mert Nagy Lajos pénzei a legkorábbiak. Ügy tudjuk, hogy a magyar állam és egyház által szorgalmazott állandó megtelepedés a XIV. század végén kezdett valósággá válni, a kun szállások első templomai is akkor épültek fel, tehát kézenfekvő, hogy a templomok körül új temetők nyíltak. Érdekes, hogy ezekben a már keresztény temetőkben is megfigyelhető a hagyományok továbbélése. A férfiakat kaftánban és süvegben temették el (Ottömös: 22., 25., 44., 45., 51., 52. és 55. sír), 3 3 a női sírokba pedig tojást tettek (Öttömös: 1., 29., 34., 43. és X. sír), 3 1 amely a termékenység-varázslat kelléke, 3 5 vagy kerek üvegtükröket helyeztek (Szabadszállás-Aranyegyháza: VII., XVI. és XXXIV. sír), 3" melynek bajelhárító szerepe volt. 3 7 Itt kell utalnunk egyrészt a nőket ábrázoló kun kőszobrokon látható kerek tükrökre, a dél-oroszországi kun temetkezésekben feltárt hasonló bronztükrökre, másrészt arra, hogy Bánkúton kínai gyártmányú bronztükör is előkerült. A keleti bronztükrök helyébe Magyarországon léphettek a minden bizonnyal hazai készítésű üvegtükrök. 3 8 Ezek a konzervatív jelenségek és néhány XIII. századi tárgy jelenléte a kun falvak területén és temetőikben megengedik azt a feltételezést, hogy legalábbis egyes esetekben ugyanazon a helyen a XIII. század közepétől folyamatosan funkcionáló temetőről van szó, melynek területén később épült fel a templom. Természetesen ez csak hipotézis, s csak a teljességre törekvő ásatások dönthetnek felette. A halott-kultuszhoz kapcsolódik a régi türk vallási képzeteket és művészeti hagyományokat őrző csészetartó szobrok kérdése. Dél-Oroszországban, mint az közismert, nagy számban maradtak fenn ilyen kőszobrok, melyeket az oroszok „kamennaja baba"-nak, azaz kő-ősnek neveznek. Nemrégiben bizonyították be régészeti módszerekkel, hogy ezeket az emlékeket Kelet-Európában a kunok állították s a XI-XIII. századra keltezhetők. Bár az írott források szerint Magyarországon is lehettek ilyen kőszobrok, napjainkig egy sem maradt fenn. 3'-' Ami a kunok településeit és gazdasági életét illeti, erről jelenleg viszonylag keveset tudunk. Az írott források szerint az állandó megtelepedés előtt mozgó nomád szállásokon, sátrakban és jurtokban laktak és állattenyésztéssel foglalkoz3 1 Móra F., Arch. Ért. 26(1906) 18-27.; Ua., Arch.Ért. 28(1908) 361-371. 3 2 S Zabó K., i. m.; Papp L., Népr.Ért. 23(1931) 137-152. 3 3 Móra F., Arch. Ért. 26(1906) 21 -25.; Ua., Arch. Ért. 28(1908) 369-370. 3 4 Uo. 3 5 Róbeim G., Magyar néphit és népszokások. (Bp. 1925) 252, 254-256. 3 e Szabó K., i. m. 44. 3 7 Mészáros Gy., Népr. Ért. 16(1915) 35-38.; Róheini, G., Spiegelzauber. (Leipzig-Wien 1919) 175-176. 3 8 Pletneva, Sz- A., i. m. 176, 178, 180, 208-209, 211.; Pogrebova, N. N., Szrednevekovie pamjatniki na szkifszkih gorodiscsah Nizsnego Dnepra. KSzIA 89(1962) 19.; Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 78-84, 116-117.; Banner /., i. m.; Fodor /., i. m. 3 9 Pletneva, S\. A., i. m. 207-212.; Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 166-193.; Fodor I., FA 21(1970) 113-126.
