Folia archeologica 24.

Pálóczi-Horváth András: A magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzete

248 PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS tak. Ez az általánosító kép a XIII—XIV. századi magyar társadalom szemszögéből nyilván igaz volt. Meggondolkoztató azonban, hogy az eddigi kutatások szerint a XV-XVl. századi kun falvak anyagi műveltsége ugyanolyannak látszik, mint a korabeli magyar falvaké, sőt még a település szerkezete is olyan lehetett, amilyen ezidőben az Alföldön általános volt.

4

0 A Méri István által feltárt, XV-XVII. századi Móric falu kb. 1 km hosszú, keskeny település volt, egymástól távol levő, három helyiséges házakkal. A mórici ásatáson differenciált mezőgazdasági tevékenységre utaló tárgyak kerültek elő: fejlett földművelésről tanúskodnak a feltárt eszközök (sarló, kasza, kaszakalapács, ös töke, ásópapucs), de az állattenyésztés talán még jelentősebb lehetett a nagy mennyiségű állatcsont (százalékos arányuk sorrendjében: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló, kutya, tyúk, lúd, egyéb szárnyasok) szerint.

4

1 A gazdasági életnek ezt a viszonylagos fejlettségét nem érhették el minden belső előzmény nélkül. Az említett régészeti eredmények alapján hangsúlyoznunk kell, hogy az állattenyésztés jelentősége a letelepedés után is megmaradt, de azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a Magyarországra beköltöző kunok erősen rétegeződött társadalmában kétségkívül voltak földműves elemek, ezek arányát még csak növelte a XIII. század végén az ausztriai, cseh- és morvaországi hadjáratokról behurcolt nagyszámú fogoly.

4'- A kunok rendelkezésére bocsátott területek elég pontosan körülhatárolhatók és valószínűleg már a XIII. századtól tel voltak osztva az egyes előkelő nemzetségek között, továbbá magyar falvak, egyházi, királyi és földesúri birtokok is beékelődtek a kun szállások közé. Mindez gátat vetett az igazi nomadizálásnak, a szállásterülettel szomszédos nagyobb magyar települések pedig ösztönzőleg hathattak a kunok gazdasági életére. Régészeti topográfiai megfigyelések szerint az előkelők fentemlített XIIIXIV. századi sírjai közelében XV-XVII. századi kun falvak találhatók, tehát jogos feltételeznünk, hogy ezeknek az állandó településeknek a helyén vagy közvetlen környékén, de a birtokhatáron belül voltak korábban a téli szállások.

1

3 A jövendő ásatások egyik legfontosabb feladata lesz annak tisztázása, hogy ezeknek a török korban elpusztult településeknek vannak-e a XIV. század közepénél-végénél korábbi rétegeik. Egyes szállások korai eredete mellett szól az, hogy nevüket az írott forrásokban a XIII. század végén vagy a XIV. század elején említett történeti személyekről kaphatták (1239: Kathen személynév, 1493: Kethen^allasa helynév;

4

4 1289, 1290: Arb/1% személynév, mai Arbóc helynév;

4

5 1290: Tnrtel személynév, 1436: Therthe4

0 Méri I., i. m. 140. 4

1 Uo. 147-149. 4

2 Györffy Gy., i. m. 252-253.; Bariba A., Sz 97(1963) 519-520. 4:

1 Éri I., i. m. 148, 150-151. 4

4 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianac gestarum. I II. Szerk. S^entpétery, E., (Bp. 1937-1938) (továbbiakban: SRH) II. 553-554.; Gyárfás I., i. m. III. 709.; Rásonyi, L., Les noms toponymiques du Kiskunság. Acta Ling.Hung. 7(1957) 111-114.; Ua., Les anthroponymes comans de Hongrie. Acta Or. Hung. 20(1967) 143-144.; lásd még Köt/ön helynevet Kunszentmárton határában: Kakitk M., Kunszentmárton földrajzi nevei. (Szolnok 1965) 38. 4

5 WenzelG., Árpádkori Új Okmánytár. IV. (Pest 1862) 336-337.; SRH II. 45.; Rásonyi, L., Acta Ling. Hung. 7(1957) 79-84.; Ua., Acta Or. Hung. 20(1967) 136.