Folia archeologica 24.

Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről

HONFOGLALÁS KORI TARSOLY 189 A levelek erezetét vonalakkal és a végükre ütött ponttal érzékeltették. Még az ékkő foglalat csipkézett szélén is poncolás nyomai fedezhetők fel. A mintázat szabályos négyzetet ad, oldalain a levelek íveit követi. Körben lehajló sima perem zárja le. A töredékekben előkerült darabot összeforrasztották és egyik sarkán sima fémlemezzel kiegészítették, ennek idejéről mitsem tudunk. A forrasztás következtében a hátlap állapota sokat változott. Bizonyos azonban, hogy a veretet a csúcsaiban és oldalai felezőpontjában elhelyezett nyolc - 3 mm hosszúságú - szögeccsel erősítették fel. Ezen kívül az ékkőfoglalat kereszttengelyében egyik oldalt egy vékony, 2 mm hosszú kis hegyes szeg magasodik ki, amelynek túloldali párja bizonyosan a forrasztásnak esett áldozatul, s valószínűleg ugyanez történt a hossztengely kisebb szögpárjával is. Mérete = 6,6x6,6 cm. b) Kis négyhetes veretek töredékei. A leltárkönyvben 70-72. alszámon szereplő három - mindig külön bemutatott - töredék közül kettő (a 71 72. számú) összeülik, a harmadik viszont kétségtelenül másik veret töredéke. A maradványok alapján a két négyzetes veret tökéletesen megszerkeszthető. Oldalaik enyhén befelé ívelődők. Közepükön ugyancsak ívelt oldalú négyzetes áttörés, valójában ágyazott foglalat az ékkő számára, amelynek fala hátulról rézsútosan van kiképezve, hogy a lapos kő aláférjen. A foglalat oldalait körülölelő indából a sarkokon a veret csúcsáig nyúló hegyes palmettalevél nő ki, amelyet tövénél az inda két visszahajló vége fog közre. A veret szegélyét a csúcstól ellenkező irányba hajló kerek levélkék sora díszíti. Az inda és a nagy csúcsos levelek itt is árnyalással beszegettek, a keretező levélkék töve és erezete kidolgozott. A töredékek hátlapján a szögecsek szerencsésen megmaradtak ahhoz, hogy megállapítsuk, a vereteket a csúcsukban levő - 3 mm hosszú - szögecsekkel szerelték fel, és a 71. alszámú töredék azt is elárulja, hogy az oldalak felezőpontjában - csak itt a szegély mentén - kihegyezett szögecske volt. A helyreállított tarsolyon a szemközt nézve jobboldali darab (70. alszám) két részből összeforrasztott. A két töredékből most összeillesztett példány kisebb darabja (72. alszám) a csúcsánál (1. a tarsoly baloldali veretének külső szélét) régi állapotához képest megcsonkult. A megszerkesztett veretek mérete = 3,6x3,6 cm. (A töredékek legnagyobb mérete = 2,3x1,4-2x1,45; 1,5x1,2 cm.) c) ívelt oldalú hosszúkás veret, a tarsoly alsó szegélyének egyik oldalára. A szeszélyesen burjánzó díszítmény az ívelt oldal közepéből indul ki. A szegélyből kettős gyökerű levélbokor ágazik szét, betöltve az egész felületet. A palmetta-szövevény középső széles levelében helyezték el az ékkő számára készített rézsútos ágyazott foglalatot. A szélső levelek - amelyeknek belső oldalát gazdag tagolással alakították csúcsukon újabb szélesen kitáruló levélcsokrokat hordoznak, amelyek a veret egyenes oldalú szegélyét képezik. E felső levelek töve alól rézsútosan virágszerű tömör levélcsokrocskák csüggenek alá, kitöltve a veret még szabadon maradt mezejét. A hegyesen lezáródó sarkokat egymásba kapcsolt két félpalmetta keretezi, amely a belső szegély mintájához hurkolódik. Az ívelt oldal peremét a bokor tövétől kétfelé futó kerek levélkék sora szegélyezi. A veret belső oldalát a minta kanyarulatait követő, középen koronásán kiemelkedő keskeny rovátkolt sáv zárja le. A mintázat elemei, a levelek töve és oldala itt is árnyalással, közepük erezettel hangsúlyozott, sőt árnyalt szegély teszi a gazdag mintázat egyenrangú részeivé az alsó levélsor szerény fodrocskáit is. A veret több darabból összeforrasztott, hiányzó sarkát a régi fényképek tanúsága szerint egykor ennek is kiegészítették. A hátlap emiatt erősen megrongálódott. ívelt oldala mentén sűrűn, egymástól egyenlőtlen - 0,7-0,9-1,4 cm - távolságra szögecsek sora, kikövetkeztethetően összesen nyolc darab, s belső oldala mentén is megmaradt kettő, amelyeknek elosztása alapján itt öt szögecs lehetett. A szögecsek h = 3 mm. A tárgy kiszámítható mérete = 8x2,9 cm. (A töredék mérete = 7x2,9 cm.) d) Л fölső szegély ver et két töredéke. d/1Egy hosszúkás darab egyenes felső szegéllyel, oldalán rézsútosan futó széllel, alsó részén a szegélyező palmetták ívelését követő záródással. A sarokrészhez felül és oldalt egy-egy félpalmetta simul. A szélsőhöz alul egy finoman ívelődő palmettalevél kapcsolódik, amelynek tövénél egy újabb palmetta behajló vége maradt még meg. A felső perem félpalmettájának indulásánál egy, a sarok felé forduló kerek szegélyező levélke, s ehhez újabbak kapcsolódhattak — a 2/b. és c. daraboknál megismert módon - a veret közepéig. Az árnyalás és levélerezet a többi veretével azonos. Két darabból összeforrasztott. Hátlapján a sarokban és 1,3 cm-rel beljebb a hosszanti szélei mentén egy-egy, összesen tehát négy - 3 mm hosszú - szögecs, illetve egynek csak nyoma. A töredék mérete = 2,5 X 1,7 cm. - d/2., ívelt oldalú veret töredéke. Kis gömböcskében lezárt csúcsa és az ide futó palmettát kísérő szegély - a palmetta kanyarulatánál levő apró lehorzsolódástól eltekintve - vitathatatlanul lezárt. Ugyancsak kétségtelen, hogy a felső, két végén bekanyarodó inda a rézsútos ágyazott ékkőfoglalat egyik oldalát képezi, akárcsak a 2/b.jelű vereteknél. A felső szegélyveret közepén tehát megismétlődött a négyzetes ékkőfoglalat, illetve az azt körülvevő mintázat, ez apró töredéken is jól látható a négyzet sarkába kanyarodó