Folia archeologica 24.

Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról

174 FODOR ISTVÁN Nincs tehát okunk kételkedni abban, hogy az ezüst szemfedők használata az Urál-vidéki finnugor népeknél alakult ki, s nem külső hatás eredményezte e szokás elterjedését az egyes említett népcsoportoknál. Végezetül az ezüst halotti szemfedők használatának fenti áttekintéséből adódó még egy következtetésre szeretnénk utalni. Láttuk, hogy a szemfedő honfoglalóink régészeti anyagának azon — ma még igen kevés számú - emlékeihez sorolható, melyeket kétségtelenül tudunk visszafelé követni a magyarság Urál-vidéki hazájáig s melyekről teljes bizonyossággal elmondható, hogy műveltségünk, ill. hitvilágunk ugor elemeihez tartozik. Mivel e szemfedők általában rangos honfoglalás kori férfi sírjainkban fordulnak elő, véleményünk szerint bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a lakosságnak ez a rétege ugor, azaz magyar etnikumú volt, nem pedig török, mint azt kutatóink közül többen feltételezték. lemez alatt szövetmaradványokat figyeltek meg. Tudomásunk szerint a késői nomád emlékanyagban mindeddig csupán ez az egy ezüst halotti maszk ismeretes. Alakja inkább a vasból készült maszkokra emlékeztet, mint az urál-kámai ezüst szemfedőkre. Hitvilági hátterük azonban minden bizonnyal hasonló volt, melyet a részletek azonossága is igazol. (A maszk alatti textil arclepel.) A késői nomád halotti maszkok vizsgálata szempontjából véleményünk szerint a cselkari lelet igen fontos, mivel itt még eléggé sok a vitatott kérdés. - Ezúton is köszönetemet fejezem ki M. G. Moskovának a leletanyag fotójáért, valamint, hogy ásatási jelentését 1972. decemberi tanulmányutamon megtekinthettem. (A jelentés a moszkvai Régészeti Intézet levéltárában a 4381. sz. alatt található.) A 3. ábra (térkép) lelőhelyei: l.-Brodi. 2,-Gorbunjata. 3.- Lavrjata. 4.- Anikovo. 5,- Zagarje. 6. - Rozsdesztvenszkoje. 7.- Redikor. 8,- Demenki. 9,- Pleszo. 10.- Bajanovo. 11,- Tankejevka. 12.- Szterlitamak. 13,- Kaszkinovo. 14,- Barszov Gorodok.