Folia archeologica 23.
S. Lovag Zsuzsa: Román kori bronztál a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösgyűjteményében
2 1 8 S. LOVAG ZSUZSA történt formálását már A. C. Kisa megfigyelte, nyomait mind a Nemzeti Múzeum táljain, mind a legnagyobb gonddal díszített, leginkább kidolgozott tálakon megtaláljuk. 7 A tálak egy része díszítetlen, 8 nagyobbik részükön azonban körzővel kialakított szerkezetű, vésett vagy karcolt díszítést találunk. Lényeges eltérést csak itt, az azonos technikával készített díszítés tárgyát illetően lehet megfigyelni, s ennek alapján megkíséreljük a tálakat három csoportra osztani. A) A figurális díszítésű, feliratos európai tálakkal legutóbb Weitzmann-Fiedler foglalkozott, s az ábrázolások témája szerint három csoportot különböztetett meg : az antik mitológiából vett jelenetek, keresztény témák (O- és Újtestamentumból, szentek életéből) és megszemélyesített fogalmak (erények, bűnök, évszakok, művészetek, Szentlélek adományai stb.) ábrázolását. 9 Megállapította, hogy közös eredetükre sok részlet utal, s az ábrázolások tartalmát tekintve az egész típust oktató célzattal készült erénytükröknek határozta meg. 1 0 Az ábrázolások irodalmi eredetét vizsgálva Weitzmann-Fiedler - a korábbi kutatással összhangban - kimutatta, hogy típusuk a XI-XII. sz. fordulóján keletkezett, könyvtárral rendelkező kolostori műhelyekben. 1 1 A díszítés részleteiből (betűtípus, viselet, fegyver stb.) következtetve készítésük kb. a XII. század második feléig tartott. 1 2 A Weitzmann-Fiedler által feldolgozott tálak, amelyek a típuson belül irodalmi gyökerű ábrázolásukkal, határozott ikonográfiájukkal és gondos kivitelükkel jól elkülöníthető csoportot alkotnak, a Rajna és Maas vidékén, Westfalia, Belgium és Lotharingia területén terjedtek el, készítési helyük is itt keresendő. 1 3 B) A tálak egy másik csoportja, amelyet női és férfialakokkal megszemélyesített, feliratokkal jelzett erények és bűnök ábrázolása jellemez, ugyanazt a mondanivalót tükrözik, mint az első csoport táljai, de leegyszerűsített, hozzáférhetőbb, irodalmi műveltséget nem igénylő formában. A többszöri másolás következtében azután az alakok egyre sematikusabbá váltak, a feliratok is igen gyakran értelmüket vesztették, s az értelmetlenül ismétlődő szótöredékek inkább csak térkitöltő, dekoratív szerepet játszottak, igen gyakran el is maradtak. 7 A Weitzmann-Fiedler által közölt kitűnő fényképeken is kivehetők az eljárás nyomai. - Weitzmann-Fiedler, /., Romanische Bronzeschalen mit mythologischen Darstellungen. Zeitschr. f. Kunstwiss. io (1956) 1, 2, 2/a, 9, 16. kép.; 11 (1957) 13, 18, 28. kép. 8 A díszítetlen tálakkal ebben a dolgozatban nem foglalkoztunk. Egyrészt azért, mert a most közölt tál szempontjából nincs jelentőségük, másrészt pedig, mert a publikációk alapján nem minden esetben dönthető el, hogy valóban ebbe a típusba tartoznak-e. 9 Weitzmann-Fiedler, J., i. m. 1956. 109. 1 0 Uo. 1957. 30. 1 1 Uo. 1956. 110. 1 2 Aldenkircben, /., i. m. 61.; Prott, At., Bassin de bronze du XI е ou du XII e siècle. Gazette Arch, il (1886)41.; Weitzmann-Fiedler,/., i. m. 1956. 110. 1 3 Weitzmann-Fiedler, /., i. m. 1956. 109.; Poklewski, T., Misy brqzowe z XI, XII i XIII wieku. (Lódz 1961) I, II. térkép. A tálak lelőhelyén kívül erre a vidékre utal az aacheni tál is, amely Köln védőszentjének, Ursulának a történetét ábrázolja, a felirat meg is nevezi Köln városát. - Aldenkircben, J., i. m. 61.
