Folia archeologica 22.

V. Ember Mária: A textilgyűjtemény új hímzései

222 V. EMBER MÄRIA A párnalap két hosszabb oldalának másik végén az oldalak díszítését befejező motívumként az előbbihez hasonló díszítmény függőleges irányban he­lyezkedik el. Ez a motívum valamivel kisebb a sarok-díszítménynél, s ennek meg­felelően egyszerűbb a rajza. A peóniából csupán két bogyó és ezek között egy kis zárt tulipán emelkedik ki, a nagy sarlós levelek felső tagjából csak egy-egy kacs nő levelek nélkül, a küllős rozetta felső részéből kinövő virágoknak hiányzik a levele, a virágtő alapját képező gránátalma rajza sokkal egyszerűbb, tövéből csak két arany bogyó indul, koronázó része pedig teljesen hiányzik. Az oldalak közepén lévő motívum teljesen különbözik a sarkak díszítményei­től. Alapját két vízszintes irányú, lapos S alakú levél képezi, amelyek halványzöld selyem és arany fonállal hímzettek. E két levélen, azok ívelését követve 11 levélből álló palmettaszerű levélsor helyezkedik el halványzölddel hímezve, arany keretelés­sel. A levélsor két végén egy-egy arany szélű, sárga, hegyes levél indul. A levélsor fölött ananász-forma idom, ami úgy tűnik, mintha a levélsor tövéből nőne s a leve­lek annak csészelevelei lennének. Az ananászt befelé néző, arannyal hímzett ba­bérág kereteli, ezen kívül két oldalt három-három arany szélű, zöld levél ered egy­más fölött. Mindegyikből arany száron arany szélű, mustár színű hegyes levél és kis zöld kacs indul. A motívum középmezeje mustár színű, benne szervetlenül csak térkitöltésnek szánt, arany szélű és közepű, ötszirmú, liliom-forma virág. Az ana­nász hegyén nyolc levélből álló, visszahajló arany szélű levélpárta sor, ezek közül négy levél kerek, mustársárga, négy íves, hegyes pedig halványzöld. A leveleken arany szélű, arannyal és rózsaszínnel kockázott kör, amelynek felső felét öt, arany szélű, világoskék levél veszi körül, ezek közül kettő kerek, három hegyes. A közép­sőben három arany pötty, belőle két arany szárú sárga bogyó és két kis sárga kacs nő, a hegyén pedig arany keretű kis, sárga, szív alakú levél ül. A levélsor közepé­ből arany szélű, sárga liliom indul lefelé, aminek a közép-szirma világoskék, s ebből arannyal kereteit, rózsaszínű hegyes levél nő ki. A liliom kék szirmából kétoldalt egy-egy arany szárú és szélű zöld levél indul, ezek ívelése a motívum alapjának te­kinthető két fekvő S-alakú levél alakját követi. E levelek közepéből zöld száron rózsaszín és arany keretelésű világoskék, négyszirmú rozetta nő ki. A párnalap három oldalát keskeny szegély kereteli. Okkersárga, arany közepű, nyolcszirmú rozettát - a szirmok arany széle ívesen nyúlik be azok közepéig ­arany S inda kapcsol össze pöttysorral körülvett kis gránátalmával, ennek közepe okker és arany, világoskékkel és arannyal keretelve. Az indából, azon átívelve négy kis világoszöld kacs nő. A rozettából a felső szirom mellől két oldalra kettős arany ág ível, rajta két okkerszínű bogyó és egy arany-okker levél. A gránátalmából két oldalra az S indával ellentétesen ívelve arany ág nő ki, ezen négyíves, arany szélű, zöld csészelevélben okkerszínű, félkörbe ívelő arany széllel és ennek folytatása­képpen arany közepű kék levél felső szélén fogazott arany csíkkal, ami kaccsá kun­korodik. Ez alatt még egy kis arany kacs. Ez a motívum ívelésében a perzsa pal­mettára emlékeztet. A rozettából induló bogyós ág és a gránátalmából növő pal­mettás ág hajlása együtt S formát ad, az S indával ellentétes irányban ívelve. A sze­gélyt nem tervezték a párnalap két sarkának derékszögéhez, ott fordultak, ahol sa­rokhoz értek, azzal sem törődve, hogy motívum kerüljön a két sarokba. Az egyik­ben gránátalma van, a másikban az S inda félíve törik meg szív-alakot képezve. A párnalap eredetileg valamivel hosszabb lehetett, mert a díszítetlen oldalon a sze­gélyhímzés el van vágva és a szegésbe behajtva. A négy oldal nagyon keskenyen van behajtva, egyenletes, apró öltésekkel selyemfonállal varrva. A párnalap szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom