Folia archeologica 21.
Horváth Béla: A tiszaörvényi párta és pártaöv
tiszaör vény1 párta 167 mód az összes XVI-XVII. századi írásos adat elemzésére, csupán ezek egy részének ismertetésével - messzemenő következtetések és általánosítások nélkül szándékozunk érzékeltetni a pártaviselet széles körű elterjedését, még akkor is, ha az írásos emlékekben előforduló díszítő elemek egy része nem tartozik szükségszerűen párta vagy fejékesítőhöz. A közel 350 XVI-XVII. századi megvizsgált írásos emlékanyagban pártaemlítés 43 esetben, az összes 12%-ában fordul elő. Még magasabb az arány, ha azokat az elemeket vizsgáljuk, melyek párta díszítőrészei, de különálló ékszerek is lehettek: boglár - 90 esetben, 27%; gyöngy és gyöngyfűzés - 67 esetben, 20%; rubin - 83 esetben, 24%. Viszonylag magas arányszámot mutat a korábban ismertetett különféle fej- és hajékesítők előfordulása is: korona - 5; koronka - 28; köpet - 4; homlokelő - 17; haj nyomtató - 5 ; fedél vagy fedelka - 7; főkötő - 61 süveg - 41 esetben szerepel. Párta viseletünk a XVII. század második felétől kezdődő átmeneti visszaesés után a reformkor, a szabadságharc, a kiegyezés és a millennium által fellendített nemzeti viseletünkben újra jelentős helyet foglal el. Századunkban a második világháborúig alkalmi öltözetekkel szerepel, megszűnéséről csak a legutóbbi évtizedeket tekintve beszélhetünk. 1965-ben a XIV-XVII. századi temetőrész feltárása közben a 112. számú gyermeksírban bronzveretes pártaövet találtunk. 2 9 A bőrre aklaszegekkel felerősített, préselt, négyzet alakú veretek sorát trapéz alakú csat és a hozzá tartozó díszített csatlemez zárta le (7. ábra). A gazdagon díszített veretek közül négy nagyméretű, téglalap alakú; öt négyzet alakú; hat kisméretű, téglalap alakú. A nagyméretű téglalap alakú veretek 60X30 mm méretűek. Széleiken 1 mm széles, vésett keretelést készítettek, melyet a veret oldaEredetije a Radvánszky család levéltárában Radványon; 5. Thurzó Zs. hozománya 1603: „. . Négy szolgáló lánynak való fűzött gyöngyös párta . . ." (104-111.) Eredetije a Batthyány család levéltárában Köpcsényben; 6. Vékey K. hozománya 1609: „. . . Item ket geonges parta . . ." (133.); 7. Vay A. hozománya 1639: „. . . Két gyöngyös párta . . ." (267.) Eredetije a Vay család levéltárában Berkeszen; 8. Eszterházy Zs. hozománya 1650: „. . .Négy rubintos gyöngyös, bogláros párta . . ." (308.) Eredetije a Berényi levéltárban Bodakon: fasc. 71. Nr. 25.; 9. Ujfalussy Zs. hozománya 1671 : „. . . Égy rubintos gyöngyes boglarokkal csinált parta . . ." (354.) Eredetije a Berényi levéltárban Bodakon: fasc. 71. Nr. 70.; 10. Ormány A. hozománya 1581: „. . . Három parta ... az harmadyk gjeöngjes . . ." (54.); 11. Tatay I. hagyatéka 1607: „. . . Egy fekete gyöngyös párta . . . " (119-21.) Eredetije a Barkóczy levéltárban Pálócon ; 12. Monoky E. hagyatéka 1607: ,,. . . Gyöngyös pártát. . ." (132. N01.); 13. Darholcz F.-né hagyatéka 1642: „. . . Egy hét bogiáru párta akinek gyöngyét leszedték . . ." (275). Eredetije az Andrássy levéltárban Krasznahorkán: fasc. 44. No. 244.; 14. Illésházy K. hagyatéka 1658: „. . . Csipkék formára csinált gyöngyes parta dimánt boglarokkal . . ." (311.) Eredetije a Batthyány levéltárban Köpcsényben. 2 9 A viszonylag ép állapotú, 12-14 év körüli váz maradványai bolygatatlan helyzetben kerültek elő 117 cm mélységben. Tájolása : É-Ny, 93 0. A medence felső része és az utolsó borda közötti gerincrészen levő pártaövet „in situ" vettük fel. A veretek eredeti helyükön maradtak, az öv helyzetéből ítélve a tetemet kissé oldalra fordították. A leletek restaurálását a szolnoki Damjanich János Múzeumban végezték el, ahol részben a veretek gyenge állapota következtében a pártaöv nagy része elpusztult. Az öv elülső oldalán levő veretek díszesebbek voltak, mint a hátoldalon elhelyezettek. A sír mellékletei közé tartozott továbbá két bronz ruhadísz és a baloldali medencén levő jellegtelen cseréptöredék. A leletek a MNM Középkori Oszt. gyűjteményében a 68.66.i-ii. ltsz. alatt szerepelnek.
