Folia archeologica 21.
Horváth Béla: A tiszaörvényi párta és pártaöv
66 horväth béla laira merőleges sűrű, bekarcolt egyenesekkel töltöttek ki. A veret testét alig kiemelkedő, leginkább a fekvő „M" betűhöz hasonlítható mintázattal, továbbá a veret hosszabbik oldalával párhuzamosan futó pontsorral díszítették (8. ábra i). A nagyszíjvég a fenti veretekhez hasonló, a pontsor azonban a fekvő „M" szárai között helyezkedik el (8. ábra 2). A 28X28 mm nagyságú vereteket gyöngysorszerű díszítés keretezte. A ferde síkban felkalapált oldalak négyzet alakú belső mezőhöz csatlakoznak, melyet négylevelű, rozetta formájú díszítéssel töltöttek ki. A hármas tagolású levéldiszek szárai között egy-egy félgömb, továbbá a mező közepén nagyméretű, pontozott félgömb teszi teljessé a veret díszítését (9. ábra 1-2). A 28 x 18 mm méretű, téglalap alakú veretek rövidebb oldalukon állva helyezkednek el az övön. A vereteken, a hosszabbik oldallal párhuzamosan futó két, éles gerinc ívelt vájatot fog közre, melyben a felerősítésre szolgáló szegek helyei látszanak (10. ábra 1-2). A trapéz alakú övcsathoz dupla lemezből készített csat-test kapcsolódik, felső részét gótikus betűsor díszítette. Az övveretek restaurálás utáni töredékes állapota ellenére, az eddig ismertekkel is összevetve, szükségesnek tartjuk a veretek díszítőelemeinek bővebb tagolását, s néhány, a pártaövről korábban alkotott megállapítás összegezését. A magyarság viseletében a veretes pártaövek használata a XV-XVII. században vált általánossá,1 0 főleg a középnemesség és a módosabb parasztság körében. 31 Korábban a pártaöv nemcsak a veretekkel ellátott, hanem minden olyan övet jelentett, amely a textilnél szilárdabb anyagból készült. 3 2 Pártaöveket férfiak és nők egyaránt viselhettek. 3 3 A pártaöv vereteit ötvösök készítették, anyaguk rendszerint gyenge minőségű ezüst vagy bronz, megmunkálásuk préselés és trébelés. 3 4 Az övek hátoldalán elhelyezett veretek általában egyszerűbb díszítésűek, mint az elülső oldalon elhelyezetteké. 3 5 A XV. századi vereteken gótikus ízléssel készültek a rozettás díszítések csakúgy, mint legtöbbször a csatlemezeken elő3 0 Szabó K., A pártaöv. (Kecskemét 1934) 6: „1672-ben a kecskeméti magistrátus a legmegszokottabb tárgyakat, - köztük a pártaövet - nem vonja adózás alá". 3 1 B. Oberschall M., A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. Művelődéstörténeti Füzetek. I. 10. (Bp. 1942) 3 2 Radvánszky В., i. m. I. 119., 195. 3 3 Szabó K., Az alföldi ... 63. 3 4 Ua., A pártaöv. 6-7. 3 5 Ua., Az alföldi ... 66.
