Folia archeologica 21.
Kovács László: A budapesti lándzsa; A magyar királylándzsa történetének vázlata
140 kovács lászló A nomád népek ősi jelvénye volt, a kezdetben törzset jelképező, majd a törzsfő méltóságjelvényévé vált zászló (rúdra vagy lándzsanyélre felerősített lófark - ez a belső-ázsiai nomádság hagyatéka - vagy a kínai hatásra elterjedt szövet zászló), melynek története a lándzsától elválaszthatatlan. Elterjedésére a hunoktól az oszmánokig majdnem minden jelentős belső-ázsiai nép körében találunk adatokat. 6 8 A különféle rangok jelzésére eltérő színű, mintázatú vagy megkülönböztetett számú zászló szolgált. 6 9 Hatalmi jelkép és fegyver ötvözet-szerepét mutatja Krum bolgár kán üzenete a bizánci császárnak: vagy megfizeti az adót, vagy kopjáját belevágja Bizánc aranykapujába, azaz hadat üzen. 7 0 Lándzsát tart kezében a nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsójának egyik medaillonjában ábrázolt nemzetségfő is. 7 1 Növelte a lándzsa tekintélyét a temetkezésben játszott jelentősége, hogy a sírokat - más népekhez hasonlóan - a honfoglaló magyarok is a hantba szúrt lándzsával jelölték meg. 7 2 Nem feledkezhetünk meg a személyi kapcsolatokról sem. I. István felesége bajor Gizella, édesanyja, burgundiai Gizella révén szent Mauritius különleges tiszteletét is örökölhette, 7 3 egyébként is elterjedt nálunk a császári családban és a bajor egyházban kedvelt szentek, közöttük szent Mauritius kultusza is, kinek tiszteletére szent Günther a béli apátságot alapította. 7 4 Talán az is feltételezhető, hogy a német birodalmi szent lándzsa - a Mauritius lándzsa - hivatalos őre 985-től a bajor herceg volt, 7 5 s így Gizella a szent tiszteletével együtt annak ereklyéjét is megismerhette. A fentiek nem elégségesek Ademarus Cabannensis adatának hitelesítéséhez, így összefoglalásul csak azt állíthatjuk, hogy mindez alapot teremthetett ahhoz, hogy a XI. század elején a magyar király kezében lándzsajelvényt tarthasson úgy, ahogy a palást készítője I. Istvánt megörökítette. c) Péter (1038-1041, 1044-1046) és Aba Sámuel (1041-1044) király lándzsája A királyi lándzsa mellett uralkodásuk idejéből hiteles források tanúskodnak. 1044 nyarán III. Henrik császár csekély sereggel Magyarországra érkezett, hogy Abát leverje, s az 1041 őszén udvarába menekült Pétert trónjára visszaültesse. 7® Július 5-én Ménfő táján ütközött meg Sámuel király vitézeivel, akit híveinek egy 6 8 Györffy Gy., Besenyők és magyarok. (Bp. 1940) 55-57. 6 3 Uo. 58-59.; Vö. Fehér G., A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. AH 7. (Bp. 1931) 102-104.; Ua., A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. (Bp. 1940) 37. 7 0 Uo. 9. 7 1 Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 110.; Vö. Alföldi A., Études sur le trésor de Nagyszentmiklós, I. Cah. A. 5(1951) 132.; Le Coq, A., Bilderatlas zur Kunst und Kulturgeschichte Mittel-Asiens. (Berlin 1925) 18., 32, 68, 70, 74, 103-104, 121. ábrák. 7 2 Vö. Kovács L., A honfoglaló magyarok lándzsái és lándzsás temetkezésük. Bölcsészdoktori értekezés. 1968. (Kézirat) 7 3 Csóka L., A magyarok és a kereszténység Géza fejedelem korában. SzIE I. (Bp. 1938) 290-291. 7 4 Galla F., Szent István apostoli tevékenykedése és e téren ismertebb munkatársai. SzIE I. (Bp. 1938) 306-308.; Vö. Mihályi E., Szent István monostorai. SzIE I. (Bp. 1938) 374-377. 7 5 Uhlirz, M., OW 1958. 99-112. 7 6 Az előzményekre: Vajay i. m. 70., 93.; Gombos F. A., Sz 45(1911) 497-512, 569585.; Váczy P., LK 18-19(1940-41) 308-319. ; Legújabban : Kristó Gy., AUSz 18(1965) 22-34.
