Folia archeologica 21.

Kovács László: A budapesti lándzsa; A magyar királylándzsa történetének vázlata

128 kovAcs lAszló i

. ábra Ringerike stilusra jellemző, mely a X. sz. végén, a XI. sz. elején keletről terjedt el Skandináviában;

1

1 Gotlandon - a szintén keleti eredetű niello technikával - már a XI. sz. első negyedében kimutatható.

1

2 Mivel a díszítés elemei - az egymással szembenálló levelek szimmetrikus elrendezése, a széles oldalak szalagfonatai, köztük a jellegzetes 8-as alakú hurok,

1

3 a két-két keskeny oldal kettős, geometrizált akantusz motívuma

1

4 — Gotlandon lándzsákon és egyéb tárgyakon is fellelhetők, s mert Gotland az ezüst tausírozású lándzsák gyártásának XI. sz.-i központja volt,

1

5 vitathatatlannak tűnik P.Paulsen érvelése, mely szerint a budapesti lándzsa Gotlandon, a XI. sz. első felében készülhetett.

1

6 Bár az ezüst tausírozású lándzsacsúcsok között sincsen két egyforma díszítésű példány,

1

7 a budapesti lándzsa aranyborítása miatt méginkább egyedül álló,

1

8 mindössze néhány 1

1 Paulsen P., Magyarországi . . . 23-24.; Fetticb N., A prágai Szent István kard régészeti megvilágításban. SzIE III. (Bp. 1938) 504-506. 1

2 Раи

/sen P., Magyarországi . . . 25, 27. 1

3 Uo. 25-26.; Nerman, В., i. m. 108, 112-113, 116.; Antejn, A. K., Nakonecsniki kopij sz poszerebrennimi vtulkami v drevnej Pribaltike i isszledovanie damaszkirovanija ih perev. Studia Archeologiczne 2. (Wroclaw 1967) 296. 1

4 Vö. Paulsen P., Magyarországi . . . 26-27., 6. kép b., 7. kép. 1

5 Nerman, В., i. m. 120.; Vö. Antejn, A. K., SzA 1963. 176-178.; Ua., Stud. Arch. 302. 1

6 Paulsen P., Magyarországi. . . 29. 1

7 Nerman, В., i. m. 116.; Paulsen P., Magyarországi ... 29.; Ujabban legjobb párhuzamának a tagancsai lelet ezüst tausírozású lándzsáját tartja: Paulsen, P., Schwertortbänder der Wikingerzeit. (Stuttgart 1953) 76.; Ua., Feldzeichen der Normannen. AfKg 39 (1957) 5.; pedig nem tartozott a lelethez: Sarnoivska, W., Wczesnohistoryczny kurhan z Korolewina pod Tahancza w powiecie Kaniowskim. Swiatowit 20 (1948-49) VIII. t. 3.; sőt a XI-XII. századra keltezhető: Pletneva, Sz- A., Pecsenegi, torki i polovci v juzsnorusszkih sztepjah. MIA 62. (Moszkva Leningrad 1958) 185. 1

8 Paulsen P., Magyarországi ... 29., 118. j.; AfKg 1957. 5.; Schramm, P. E., Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. II. (Stuttgart 1955) 519-520.