Folia archeologica 20.

Huszár Lajos: Pénzverés Szomolnokon a XVI. században

PÉNZVERÉS SZOMOLNOKON 163 3. Dénár S-A 1532. (1. ábra 3). E. FERDINAND*D*G*R*VNG*i 5 32* Éremkép mint előbb. H. Mint előbb NM., Hars. 198c. 4. Obulus S-A 15 31. (1. ábra 4). E. Négyrészű magyar címer, szívpajzsban osztrák pólya, felette .1531., oldalt *-* H. Koronázott Madonna félholdon, jobbján Jézus, oldalt S-A Bp. magángyűjteményben. Összefoglalva a mondottakat a különböző eredetű adatok összevágó egyezése következtében Sauer Sebestyén 1531-i közlése teljes hitelt nyert. Ügy látszik, hogy Thurzó Elek, mint királyi helytartó, valóban engedélyt kapott királyi pénzek veretésére, és ilyen engedély birtokában veretett is pénzt Szomolnokon 15 31 — 1532. években az erre acélra felállított pénzverdében, az ismert szakember, Sauer Sebestyén kamaraispán irányítása alatt. Az 1531-i veretésre vonatkozó egykorú közlés mellett jóval későbbi eredetű hivatalos források is hivatkoznak Thurzó szomolnoki pénzverésére, amiből az következik, hogy ennek az emléke sokáig megmaradt. Kár, hogy csak ilyen szétszórt és részben közvetett adatokból kell rekonstruálni ezt a rövid életű szomolnoki pénzverést, és nem ismeretes a pénzverési engedély szövege, mert az nyilván érdekes adatokat nyújtana a kettős királyság idejében folyt és sok bonyodalmat rejtő általános pénzverési viszonyok ismeretéhez. Főként pedig kiderülne belőle, hogy milyen feltételek mellett lett megengedve magánosnak a királyi pénzek legális veretése abban az időben, amikor az oligarchák illegális, bátran lehet mondani hamis pénzverése általános jelenség volt. HUSZÁR LAJOS II Folia Archaeologica