Folia archeologica 20.
Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár
MIHALIK SÁNDOR vivő inasnak, aki ételét szokta hozni, Pivirotti gyármester hamisított aláírásával ellátott cédulát adott azzal az utasítással, hogy a Potrigb patikából hozza el számára a cédulán feltüntetett orvosságot. (A cédulán ez állt:Mercur Ruberum a 12 x zum Golt auf löschn Pivirotti.) Az inas e megbízásnak eleget tett, a vörös merkurt elhozta s Franck piktornak átadta. Amikor szétszaladt a hír, hogy a piktor magát elemészteni akarta s a mérget bevette, a városi tanács két kiküldötte a városi fizikus és sebésztől külön jelentést kért. A sebész a mérget a megmérgezett piktortól ekkor már átvette. A piktor (állítása szerint) - azért hozatta a mérget, mert börtönében eltetvesedett ; kenőcsöt szándékozott belőle készíteni, hogy magát bekenhesse. „Miután büntetésre méltó, hogy a patikus a felsőbb előírások és rendeletek ellenére vörös merkurt, vagyis arzenikumot kiadni merészelt", a tanácsi megbízottak megidézték Potrigb József gyógyszerészt is. Mentségére előterjesztette, hogy jogos a mérgek gyógyszerészeti kiadása minden gyári dolgozónak és mesternek, amennyiben foglalkozásában méregre szorul. О ezt a bizonyos vörös merkurt (a cédulán feltüntetett állítás alapján) aranyoldás céljából adta ki, s az ott szereplő Pivirotti aláírás után hitte, hogy ezt valójában a gyári mester kéri. Tokba tette, szabályszerűen lepecsételte. Tudta, hogy az inas a gyárból való, gonosz gyanú táplálása nélkül kiadta. E kellemetlenségek szerencsére múló dolgok a gyár életében, hiszen az üzem már erős alapozottságú, kapacitása növekvő, híre és gyártmányai mindenütt ismertek, elterjedtek. Az 1807-1808-as ipari országos felvétel (Status Fabricarum) szerint a 42 embernek foglalkozást adó üzem évi forgalma már 30 000 forintra nőtt. Киту Károly Györgynek „az üzletemberek, kereskedők, újságolvasók, utazók és mások" részére készített földrajzstatisztikai műve 5® szintén dicséri az akkori 7300 lakójú Kassa gyárát s azt „eine gute Steingutfabrik"-nak mondja. Scbwartner Mártonnak a magyar királyságról készített statisztikája 5 7 a fellendülő magyarországi fajánsz- és kőedénygyárak közül a budait, a kassait, a pápait és tatait említi, hanyatlónak mondja a gácsit és a pongyelokit; a hazai gyárak közül a legelső és legnagyobb holicsi gyárat pedig minden várakozásnak megfelelően működőnek ítéli. A leghitelesebb tanú és vallomástevő azonban maga Albrecht Mayer (Albrecht Edler von Mayer), udvari tanácsos, a holicsi gyár igazgatója (к. k. wirkl. Hofrath, geh. Kammer Zahlmeister und Director der к. к. Familien Herrschaften, Fabrici Director), aki 1809-ben, a holicsi gyárnak az ellenséges (napoleoni) invázió fenyegető kritikus évében, a szükséges nyersanyagok után is kutatva, beutazta az ország egyes szakaszait. Október 9-iki kelettel feljegyzi, hogy Kassán, Egerben és Budán járt, megnézte az ottani gyárakat, a gyártást is. Megállapítása szerint a kassai és a budai edények nagyon szépek. A leghivatottabb szakértő szólal meg e sorokból. Száztötven év távlatából, a régmúltból, igazolásul, hogy a kassai kőedény is korszerűen alakította ki a gyári különlegességeket, a gyárat jellemző sajátosságokat. Koruk, az élet hiteles, reális termékei voltak. A kassai kőedény kialakulása és gyártása a történelem előremoz5 6 Rumi, K. G., Geographisch-statistisches Wörterbuch des oesterreichischen Kaiserstaates. (Wien 1809) 190. 6 7 Schwartner, M., Statistik des Königreichs Ungern. I . (Ofen 1809) 389.
