Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR l8l Adómentességi kérésüket az uralkodó „nem teljesítheti"; nem engedélyezi azt sem, hogy a gyár bűntettet elkövető segédei és inasai (tanoncai) ügyében ne a hatóságok intézkedjenek. Ahhoz sem járul hozzá, hogy a gyár segédei és tanoncai katonáskodásra ne köteleztessenek.

4

0 A Helytartótanácsnak ez a leirata és rendelete, amelyet gróf Brunswik József írt alá, tulajdonképpen pátens kivonat. A császári királyi kiváltságot nyert kassai gyár kiakaszthatta tehát kapujára a kétfejű sasos címert, megnövekedett önérzettel munkálkodhatott, hogy a Monarchiában működő hasonló gyárak között a kevés elsők sorába küzdje fel magát. A városi tanács magatartásában is változás áll be ; a helyzet a függőséget enyhíti. Annál inkább, hiszen ha a tanács maradisága miatt valami sérelmes, vagy kedvezőtlen vágányra tolódik, a gyár megtalálja a módját, hogy a Helytartótanácson keresztül „felülről lefelé" intéztesse az ügyeket. Ilyen eset a gyári épületek közé ékelődött városi telek ügye is. Most is a Helytartótanácstól jött le az utasítás a város vezetőségéhez, hogy információt adjanak a gyári kérelmekre vonatkozólag. Augusztus 29-én ennek alaján a tanács Pollns kj János, Kimanóc^j József és Figura János személyéből álló hármas bizottságot küld ki.

4

1 Szeptember 10-én már írásba foglalják véleményüket.

4

2 Engedékenység, megértés, szolgálatkészség jegyében készült a javaslat. Ha már maga a Helytartótanács ír le, nem lehet más a magatartás, mint belátni, hogy miután a gyár által kért telek özvegy Fromné és a város egy más beépített telkétől közre van véve s ugyanott már maga a gyári társaság is épületeket emelt, valószínűtlen, hogy az valaha is a város hasznára lehessen. Az adómentesség ügyében nem foglalnak állást, mert az nem tőlük, még csak nem is a városi tanácstól, sőt magától a Helytartótanácstól sem függ. Magánúton nyert értesülés alapján úgy tudják, hogy megadását a Társaság reméli.

4* A város vezetősége kénytelen volt magáévá tenni a bizottság javaslatait. Mégis megragadták az alkalmat, hogy valami többletet hajtsanak be. Minthogy a telken történt építkezés miatt a gyár kényszerhelyzetbe került, emiatt a két év előtt 500 forintban átadott telek megváltási árát 600 forintra emelték.

4

4 Utasítják a városgazdát, hogy ezt az összeget vegye fel, a Helytartótanácsnak pedig jelentik, hogy a kemence és egyéb építkezéshez szükséges anyagokat ki fogják szolgáltatni s kiállítják az írást és igazolást, „hogy a helyi Angol Porcellán Gyárat elősegítsék, a használatra átadott romos épülettel együtt a területet, mely 1029 é.s kéthatod 4

0 A gyártulajdonosok - amiként ezirányú kérelmükből kitűnik - „államot" akartak az államban, amikor azt kérték, hogy ők ítélkezhessenek. A katonáskodástól való mentesítési részt a Helytartótanács kereskedelmi osztálya véleményezésre átküldte az országos biztonsági osztályhoz. Ez a fórum kilátásba helyezte, hogy ezentúl a kereskedelem és az ipar érdekében az ilyen irányú kérelmeket figyelembe fogja venni, de helytelennek véli, hogy egyes üzemek részesüljenek ebben a kiváltságban, mert ez a katonáskodás alól való kibúvást eredményezhetné. Mérei Gy., i. m. 64. 4

1 Kassai tanácsi iratok 1804. évi 2618. szám. 4

2 Uo. 2776. sz. 4

3 A Preszburger Zeitung 1802. február 26-i számában megjelent híradás úgy tudatta, hogy 1801. augusztus 5. óta áll fenn a gyár. 4

4 A kassai városi tanácsi, 1804. szeptember 10-én kelt 2776-os számú irat felzetén, Figura János városi jegyző feljegyzésében a szeptember 12-i ülés határozatai között.