Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

I 82 MIHALIK SÁNDOR négyszögölet tesz ki, 600 rénes forintos örök jogon átadták, eladták és elidegenítették".

4

5 Mivel az új épület építését a kiutalások bürokratikus elhúzódása és a hozzá szükséges anyagok legvártási lassúsága miatt nem tudták befejezni, a gyár vezetősége elhatározta, hogy a további szükségletek biztosításának szervezését önmaga oldja meg. Ezért már 1805 elején

4

6 kérik a tanácsot, megkezdett épületeik befedhetése és befejezése végett engedélyezze, hogy a miszlókai téglaépítő mellett maguk állíthassanak égető kemencét fedélcserepek gyártására. Két képzett munkást is hajlandók átengedni Tóth téglakészítő szolgálatára. 1000 fedélcserép után 9 forintot fizetnek. A kemence felépítésére 15 000 fali téglát kérnek, pénzért; amint azonban a számukra szükséges 80 000 cserepet legyártják, átengedik a kemencét a városnak. Csupán azt kérik még, hogy a cserepek gyártásához 4000 darab, lábnyi hosszú deszkácskát is utaljanak ki. Az 1805-ben eszközölt kőedénygyári építkezést a helybeli, kassai születésű Nagy Jakab mesterrel végeztették.

4

7 Ilyen előzmények után fejlődött s kapott lábra a „Kassai Császári Királyi Kiváltságos Magyar Angol kő edénygyár". 1805-ben javában folyik a munka. Gyönyörűen keresnek, teljes értékű rénes forintok bőséges halmazát; devalváció még nincs. Demian

i

a adatai szerint 52 ember dolgozik a gyárban, a gyártmányok szépek, tartósak.

4

9 Szilárdul a helyzet és kialakul a szerep. A kassai kőedénygyár immár - noha munkásainak egy része külföldi - mégis nagyszerű történelmi feladatot tölt be. Hivatása a magyar kőedény megerősítése, a magyar árut készítők és gyártók nevelése. Közben - múló epizódnak tűnő - kellemetlenségek is adódnak. Ilyen például az, hogy 1805-ben, egyik munkásuk, Hamerle Frigyes megszökik. Javait összeírják

5

0 és napirendre térnek az ügy fölött, mert nem sejtik, hogy e látszólag egyszerű és sajnálatos cselekmény miatt hat év múlva a gyárra súlyos bajok nehezednek. 1806-ban Kassa városa erőteljesebben foglalkozik a város fejlődését és terjeszkedését gátló ősrégi erődítési falak lebontásával és hasznosításával. A kőedénygyár is érdekelt ebben az ügyben, mert akkor már 2462 3/6 négyszögöl a gyár egész komplexusa. Mivel a falak szétosztása és felbontásakor megtörténhetik, hogy a gyártelepnek a felsőkapu kijárata felé eső határvonala bizonyos elváltozást szenved, Musketries József mérnök figyelmezteti a várost,

5

1 hogy az engedély kiadásakor építészeti fenntartási óvással éljen. A rendezést végül is úgy intézik el, hogy az a telek, amely a város felső kapukijáratát teszi és amelyik,,a kaszárnyából vezettetik", továbbra is a város birtokában marad. A többire átadó levelet fogalmaznak s elrendelik, hogy a 915 3/6-od 4

5 1804. október 23-án (a szöveg végén október 26-i dátummal) a városi tanács elrendeli: „Muszenics József utasíttassék, hogy az adósság szempontjából a telket vegye számba". 4

6 Kassai tanácsi iratok, 1805. 631. sz. 4

7 Lyka K., Magyar művészet 1800-18J0. (é.n.) 388. 4

8 Demian, J. U., i. m. I. 259. 4

9 Holicsban az 1790-es években hat tisztviselő és 90 munkás dolgozott. 5

0 Kassa városi tanácsi iratok, 1805. 560. sz. 5

1 Uo. 1806. november 17. 3232. sz.