Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

132 PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS ban - különböző halálozási korokat alapul véve - csupán variációkat tudunk kiszámolni. A középkori magyar halandóság összefoglaló jellegű vizsgálata szerint

11

2 a férfiaknál 20 éves korban várható átlagos életkor 48 év, az ún. normál életkor 5055 év ; a normál kor után még egy oldalmodusz van a halálozás kor szerinti megoszlásának görbéjén: 60-65 év. Feltéve, hogy aCsólyoson eltemetett kun legalábbis megközelítőleg végigélte a 20 éves korban várható átlagos élettartamot, a fenti halandósági jellemzők alapján 40 és 65 év szélső értékek között feltételezett halálozási korral számolunk: a XI-XII. sz.-i magyar halandósági tábla

11

3 szerint a 20 évet megéltek 5 3,5%-a 40-65 éves korában halt meg, 65 év fölött csak 12,8%uk. A kunok második beköltözéséig (1246-ig) megélt életkort 20-30 évnek véve, a temetkezés időpontját 1256 és 1291 közé tehetjük. Úgy gondoljuk, a temetkezésnek a korabeli emberi élettartammal valószínűsített legfelső időhatára 1291, ami azt jelenti, mintha a csólyosi kun 20 éves korában telepedett volna Magyarországra és 65 éves korában halt volna meg. Flangsúlyoznunk kell, hogy az eltemetett tényleges életkorának meghatározására semmiféle demográfiailag indokolt kiindulópontunk nincs, pusztán az eltemetés időpontjának határait próbáltuk megállapítani, abból kiindulva, hogy a csólyosi sírban nyugvó kun előző hazájából hozta magával felszerelését, és így a tatárjárás idején már felnőttnek kellett lennie. Mivel a koporsóvasalások a leletegyüttes egyedüli magyarországi elemei, rendeltetésükön kívül is jelképként szolgálnak arra, hogy a temetkezés Magyarországon történt, viszonylagosan hosszabb idővel a kunok beköltözése után. Vizsgáljuk meg, hogy következtetéseink mennyiben egyeztethetők a történeti forrásokból kialakult képpel. A kunok hosszú ideig változatlanul megtartották régi viseletüket és régi szokásaikat: a kereszténység felvételét és letelepedésüket szorgalmazó rendelkezések (az 1279. évi I. és II. privilégium) csak teljes feudalizálódásukkal, a XIV. sz. végén valósulhattak meg.

11

4 Ennek a folyamatnak az elhúzódását a kunok belső ellenállásán kívül királyaink politikájával magyarázhatjuk: igyekeztek a szabad kunok önálló, egységes, szervezett seregére támaszkodni

11

5 - még az Anjouk alatt is a királyi hadsereg jelentős részét képezi a kun könnyűlovasság.

11

6 Ez a politika konzerváló erőként hatott a nemzetségi szervezetre és a nomád jellegzetességekre. A régi viselet és fegyverzet több generáción keresztül való fennmaradása szükségessé teszi, hogy a régi kun kézművesség továbbélésével számoljunk - ezért nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a csólyosi lelet egyes tárgyai (mint pl. a gyorsabban „fogyó" nyílhegyek) már Magyarországon készültek. A sikertelen térítési kísérletek, a kereszténységnek csak formális felvétele miatt a pogány temetkezési szokások megmaradását is fel kell tételeznünk: e jelenség egyik régészeti bizonyítéka a csólyosi sír, amely még teljes mértékben pogány szokásokat tükröz és egybevethető a többi kelet-európai előkelő késő nomád temetkezéssel. A teljes védőfegyverzet sírba tétele és a tárgyak díszessége arról vall, hogy a csólyosi sírban nyugvó kun a társadalom vezető rétegéhez tartozott. A fegyverek11

2 Acsádi Gy., Tört. Stat. Évk. 1963-1964. (Bp. 1965) 3-. 11

3 Uo. 21-22. 11

4 Györffy Gy., A kunok . . . 263. 11

5 Ua., Napkelet ... 116. 11

6 Gyárfás I., i. m. III. 7-92.