Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

132 PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS ban - különböző halálozási korokat alapul véve - csupán variációkat tudunk ki­számolni. A középkori magyar halandóság összefoglaló jellegű vizsgálata szerint 11 2 a férfiaknál 20 éves korban várható átlagos életkor 48 év, az ún. normál életkor 50­55 év ; a normál kor után még egy oldalmodusz van a halálozás kor szerinti meg­oszlásának görbéjén: 60-65 év. Feltéve, hogy aCsólyoson eltemetett kun legalább­is megközelítőleg végigélte a 20 éves korban várható átlagos élettartamot, a fenti halandósági jellemzők alapján 40 és 65 év szélső értékek között feltételezett halá­lozási korral számolunk: a XI-XII. sz.-i magyar halandósági tábla 11 3 szerint a 20 évet megéltek 5 3,5%-a 40-65 éves korában halt meg, 65 év fölött csak 12,8%­uk. A kunok második beköltözéséig (1246-ig) megélt életkort 20-30 évnek véve, a temetkezés időpontját 1256 és 1291 közé tehetjük. Úgy gondoljuk, a temetkezés­nek a korabeli emberi élettartammal valószínűsített legfelső időhatára 1291, ami azt jelenti, mintha a csólyosi kun 20 éves korában telepedett volna Magyarországra és 65 éves korában halt volna meg. Flangsúlyoznunk kell, hogy az eltemetett tényleges életkorának meghatározására semmiféle demográfiailag indokolt kiinduló­pontunk nincs, pusztán az eltemetés időpontjának határait próbáltuk megállapí­tani, abból kiindulva, hogy a csólyosi sírban nyugvó kun előző hazájából hozta magával felszerelését, és így a tatárjárás idején már felnőttnek kellett lennie. Mivel a koporsóvasalások a leletegyüttes egyedüli magyarországi elemei, rendeltetésü­kön kívül is jelképként szolgálnak arra, hogy a temetkezés Magyarországon tör­tént, viszonylagosan hosszabb idővel a kunok beköltözése után. Vizsgáljuk meg, hogy következtetéseink mennyiben egyeztethetők a tör­téneti forrásokból kialakult képpel. A kunok hosszú ideig változatlanul megtar­tották régi viseletüket és régi szokásaikat: a kereszténység felvételét és letelepe­désüket szorgalmazó rendelkezések (az 1279. évi I. és II. privilégium) csak teljes feudalizálódásukkal, a XIV. sz. végén valósulhattak meg. 11 4 Ennek a folyamatnak az elhúzódását a kunok belső ellenállásán kívül királyaink politikájával magyaráz­hatjuk: igyekeztek a szabad kunok önálló, egységes, szervezett seregére támasz­kodni 11 5 - még az Anjouk alatt is a királyi hadsereg jelentős részét képezi a kun könnyűlovasság. 11 6 Ez a politika konzerváló erőként hatott a nemzetségi szerve­zetre és a nomád jellegzetességekre. A régi viselet és fegyverzet több generáción keresztül való fennmaradása szükségessé teszi, hogy a régi kun kézművesség to­vábbélésével számoljunk - ezért nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a csó­lyosi lelet egyes tárgyai (mint pl. a gyorsabban „fogyó" nyílhegyek) már Magyar­országon készültek. A sikertelen térítési kísérletek, a kereszténységnek csak for­mális felvétele miatt a pogány temetkezési szokások megmaradását is fel kell té­teleznünk: e jelenség egyik régészeti bizonyítéka a csólyosi sír, amely még teljes mértékben pogány szokásokat tükröz és egybevethető a többi kelet-európai elő­kelő késő nomád temetkezéssel. A teljes védőfegyverzet sírba tétele és a tárgyak díszessége arról vall, hogy a csólyosi sírban nyugvó kun a társadalom vezető rétegéhez tartozott. A fegyverek­11 2 Acsádi Gy., Tört. Stat. Évk. 1963-1964. (Bp. 1965) 3-. 11 3 Uo. 21-22. 11 4 Györffy Gy., A kunok . . . 263. 11 5 Ua., Napkelet ... 116. 11 6 Gyárfás I., i. m. III. 7-92.

Next

/
Oldalképek
Tartalom